Ki ölte meg Kennedyt?

Li Harvejejov Oszvald

A titkosításokkal a Warren-bizottság az összeesküvéselmélet-gyártók malmára hajtotta a vizet. Természetesen azt is figyelembe kell venni, hogy a titkosítást nemcsak összeesküvés, hanem államérdek is indokolhatta. Nem hangzik túl jól ugyanis a világ legerősebb hatalmára nézve, ha esetleg kül- vagy belföldi szervezett támadástól még az elnökét sem tudja megvédeni.

Sokan gyanúsították a CIA-t a gyilkossággal. Az elnök és az ügynökség viszonya korántsem volt ugyanis harmonikus: sokan Kennedyt okolták a CIA Disznó-öbölbeli vereségéért. Miután támogatásának hiányát fejére olvasták, az elnök megfenyegette a CIA-t, ezért döntöttek a főnökük sajátos leváltásáról – szól az amerikaiak körében népszerű elmélet. Az egész szervezet természetesen nem kockáztatta volna saját megmaradását, ezért ezen elmélet hívei szerint csak egy „keménymag” szervezte meg a merényletet. Mindezt csak erősítette egyik ügynökük november 26-i halála is.

Az Egyesült Államok maffiájának is lett volna oka megölni Kennedyt, üzleti érdekeikkel ugyanis szöges ellentétben állt, amikor az 1962-ben (Nagy Gábor találó szavaival élve) „atompókert” játszó Kennedy kötelezte magát Hruscsovnak, hogy Castro rendszerét békén hagyja, mert az azt megelőző Batista-diktatúra az amerikai szerencsejáték-ipar exportjának fénykora volt. Emellett az elnök öccse és egyben igazságügyi államtitkára, Robert Kennedy minden elődjénél keményebben lépett fel a szervezett bűnözés ellen, annak ellenére, hogy a keresztapák szerint 1960-ban az ő támogatásuknak köszönhette a Demokrata Párt szoros sikerét.

Az, hogy Jack Ruby, egy night club üzemeltetőjeként maga is alvilág-közeli szeméy volt, illetve egy 1963. tavaszán felröppenő újsághír szerint vérdíjat tűztek ki az elnökre, csak erősítette ezen elmélet híveit. Kérdés viszont, hogy képes-e az alvilág ilyesmire, illetve hogy lebukás esetén (ami igen gyakori volt téglák, vádalkuk, lehallgatások és „felnyomások” révén) nem számítottak-e rá, hogy az államhatalom és a melléállt közvélemény „hazai pályán” nem fog hajtóvadászatot indítani ellenük?

Van aki összekapcsolja az eseményt Hruscsov egy évvel későbbi leváltásával is. A kremlinológusok szerint a szovjet vezetők között akadtak úgynevezett „galambok” és „héják” is. Egyes hangok szerint ez utóbbiak akarták a maguk szája íze szerint alakítani a hidegháborút, amikor a világ két legnagyobb hatalmú emberét, az amerikai elnököt és a szovjet pártfőtitkárt eltávolították a hatalomból.

Az mindenképpen figyelemreméltó, hogy mindkét vezető kivételes módon fejezte be hivatalát: Kennedy a negyedik elnök lett, akinek merénylet oltotta ki életét, Hruscsovot pedig 1964 októberében egy „palotapuccsal” leváltották, amire a Szovjetunió történetében sem előtte, sem utána nem volt példa (mindegyik pártfőtitkár élete végéig töltötte be a hivatalát, Gorbacsov pedig a Szovjetuniót élte túl).

Ennek a forgatókönyvnek az mond ellent, hogy a Kennedy és Hruscsov által megkezdett enyhülési politika Johnson és Brezsnyev idején is folytatódott. Az elnökgyilkosság és a puccs nem vezetett drasztikus külpolitikai változáshoz. Az összeesküvés-elméletek több összefoglalója is elveti a KGB-szálat bizonyos dokumentumokra hivatkozva, miszerint nem sikerült Oswaldot beszervezniük (természetesen megpróbálták). De ha ennek nem is adunk hitelt, az FBI természetszerűleg figyelte a hazatért emigránst, és mulasztást követett el, amikor hagyta, hogy egy puskával az adott helyen és időben legyen, így ez már fölvetné az ő érintettségüket is.

1. A Kennedy-iparág
2. Rémálom az Elm utcában
3. Li Harvejejov Oszvald
4. Egy szál kubai

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2016

• Diktátorfeleségek – megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
• Főszerkesztői köszöntő
• Pillantás a szoknya alá
• A karibi vudu mészáros
• „Akarom, tudd, mi a fene van velem”
• "Aki egyetlen paraszttal sakkban tartotta az országot"
• Magyar filmek vörös szőnyegen
• A fekete halál bosszúja
• Hét zsarnok kivégzése