Ki ölte meg Kennedyt?

Egy szál kubai

Az eddig legvalószínűbbnek tartott verzió Fidel Castrót gyanítja a merénylet mögött. Indítékáról beszélni sem kell, Castro és Kennedy mondhatni esküdt ellenségek voltak. A ma már nyilvános források szerint a CIA számos módon próbálta eltenni Castrót láb alól, a spanyolajkú diktátort így még bosszúvágy is fűthette.

Ezt az elméletet látszik alátámasztani, hogy Oswald Castro-párti aktivista volt, egyszer még le is tartóztatták utcai verekedés miatt a Fair Play for Cuba Committee többi tagjaival együtt. Azt is tudjuk, hogy az Amerikába való visszatérése után Kubába akart menni, de nem kapott vízumot. Oswaldot pedig a kubaiak könnyen kihasználhatták, mint balekot. Állítólag ezt támasztja alá a Marino nevű ügynök beszámolója, aki Oswald összekötője volt az akcióban.

Szóba jött a Moszad szerepe is, mert Kennedy - állítólag - nem adta át az atomtitkot Izraelnek, Ben Gurion határozott kérése ellenére. A későbbieket is figyelembe véve ez az indoklás igencsak sántít.

Összeesküvés-elméletekről lévén szó, nem maradhattak ki a szabadkőművesek sem a sorból. Ezen elmélet hívei szerint a társaság soraiban tudhatta J. Edgar Hoovert, Lyndon Johnsont és a Warren-bizottság tagjait is, akiknek célja az volt, hogy csökkentsék a katolikus egyház befolyását. J. F. Kennedy volt ugyanis az USA történetének eddigi egyetlen római katolikus elnöke.

Eddig mind közül a legabszurdabb a földönkívüliek szerepét sejtő összeesküvés-elmélet. E tézis képviselői szerint az elnöknek azért kellett meghalnia, mert túl sokat akart beszélni, amivel felfedte volna az idegenek létét, amely titkot a kormány volt hivatva őrizni. Állítólagos beszédének címe ez volt: „E Föld polgárai; nem vagyunk egyedül”.

Az elméletek kapcsán a Kennedy-átok mellett sem lehet szó nélkül elmenni. A dallasi merénylet idején alig több mint száz éve bevándorolt ír Kennedy-családot és rokonságát ért tragédiák sorozata napra pontosan John halála előtt 105 évvel kezdődött. A tragikus események sorozatában az 1963-as merénylet a tizenkettedik, John öccse, Robert 1968-as Los Angeles-i merénylete a tizenharmadik a sok esetben gyanús halálesetek láncolatában.

Perdöntő, közvetlen bizonyítékot eddig egyetlen összeesküvés-elmélet sem tudott felmutatni. Összevetve őket, még a forrásaik puszta számában sem tudnak megegyezésre jutni: például, hogy szám szerint a tanúk hány százaléka állította, hogy a lövéseket a híres-hírhedt Füves Domb („Grassy Knoll”) felől hallotta.

Az mindenesetre leszögezhető, hogy a Kennedy-merénylet aktáit, a tanúvallomásokat, egyes fényképeket a Warren-bizottság titkosította. Bár sokan azt hiszik, hogy így semmi sem áll rendelkezésre, ezen dokumentumok több mint négyötödének titkosítását azóta már feloldották, s elérhetőek az amerikai levéltárakban. Kétségtelen, hogy töredékük még várja a 75 éves titkosítási idő lejártát, de sok történész szerint az már nem fog változtatni az eddig kialakult koncepción, bár a teljesség igényével történészi munka csak az után veheti kezdetét. Egy biztos: egyértelmű és végleges választ nem adhatunk a maradék dokumentumok kutathatóságáig. Akiknek megadatik, hogy megélik a 2038-as esztendőt is, talán majd megtudják a teljes igazságot.

1. A Kennedy-iparág
2. Rémálom az Elm utcában
3. Li Harvejejov Oszvald
4. Egy szál kubai

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe