Ki ölte meg Kennedyt?

Rémálom az Elm utcában

1963. november 22-én, a dallasi Elm streeten, a Dealey Plaza mellett haladó kocsisorban ülő John Fitzgerald Kennedyt 12:30 perckor több lövés érte; halálát fél óra múlva jelentették be a Parkland Kórházból. A három autónyival mögötte haladó alelnöke, Lyndon B. Johnson 14:39-kor tette le az elnöki esküt Dallas főbírája előtt a parkoló Air Force One fedélzetén. A mellette álló ex-First Lady, Jacquline Kennedy ruháján még a 35. elnök vére volt, kinek teste szintén a gépen volt már.

Az újdonsult elnök első intézkedései között volt a merénylet kivizsgálásával megbízott bizottság létrehozása. Élére a névadó Earl Warren, a Legfelsőbb Bíróság elnöke került, de a kilenctagú bizottságnak tagjai voltak demokrata és republikánus szenátorok és képviselők (például a későbbi elnök, Gerald Ford), Allan Dulles volt CIA-igazgató és egy bankár is.

A bizottság politikailag felelős, tekintélyes személyiségekből állt, de nem voltak nyomozó-szakértők, így ilyen tekintetben az FBI-ra és a dallasi rendőrségre voltak utalva. Maga ez a tény szolgált alapul az olyan elméleteknek, minthogy a nagy hatalmú FBI-vezér, J. Edgar Hoover, vagy a lefizetett texasi rendőrség vezette félre a bizottságot. Az mindenesetre biztos, hogy az Oswaldot először kihallgató rendőrszázados nem vezettetett jegyzőkönyvet, hanem emlékezetből írt anyagot adott át a bizottságnak. A több száz tanúval a Warren-bizottság tagjai egyébként nem szembesültek, csak azok vallomásának jegyzőkönyveit olvashatták. Emellett az FBI és az elnökök testőrsége, a Secret Service anyagaira támaszkodtak.

A bizottság 1964 szeptemberében arra a következtetésre jutott, hogy Kennedyt a 24 éves New Orleans-i Lee Harwey Oswald lőtte le a dallasi School Book Depository Building hatodik emeletéről, Oswaldot pedig a szintén magányos merénylő Jack Ruby, hogy megbosszulja szeretett elnöke halálát. Oswaldot kommunista beállítottsága és történelmi nagyravágyása motiválta, Rubynak pedig nem volt ésszerű indítéka. Emellett bizonyítékok hiányában minden összeesküvés kizárható – szólt a jelentés.

A mellékes szálakat illetően nem bocsátkoztak bővebb magyarázatba, az összegyűjtött dokumentumokat pedig titkosították. Egy, a Discovery Channel által összeállított szakértői csoport 2008-as technikával rekonstruálta az eseményt, az Abraham Zapruder által készített videófelvétel alapján és a Warren-bizottságéval megegyező következtetésere jutott.

1. A Kennedy-iparág
2. Rémálom az Elm utcában
3. Li Harvejejov Oszvald
4. Egy szál kubai

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai