Strigák és garabonciások, avagy mitől félt a magyar?
2013. április 4. 13:58
Korábban
Striga vagy boszorkány?
A boszorkány (ótörök eredetű szó) már teljes egészében negatív férfi vagy női figura. A táltossal ellentétben nem örökli „tudását”, hanem tennie kell érte: például egy útkereszteződésben, bármi közeledjék is, egy rajzolt körön belül kellett maradnia, vagy fekete macska húsát kellett elfogyasztani, ám a legkényelmesebben úgy szerezhette meg erejét, ha szintén boszorkány haldokló rokonát a halálos ágyon kézen fogta.
A gonosz boszorkányoknak több gaztettet is számlájukra írtak őseink: az alvó emberből kiszedték a csontokat, vért szívtak, szemmel vertek, elapasztották a marhák tejét, betegségeket hoztak, kárt okoztak a termésben, fiatalokat választottak szét, vagy – ha úgy tartotta kedvük – éppen összehoztak, vízbe vetették a gyermekeket, paráználkodtak, sokat részegeskedtek és mulatoztak. Az utóbbiaknak megfelelően rendszeresen összejöttek, és táncoltak valamelyik hegyen, szigeten vagy erdő szélén. A fő gyülekező helyüknek a Gellért-hegyet tartották.
A boszorkányoktól nagyon féltek, hiszen szinte bármely állat képét fel tudták venni, s bármikor rontást hozhattak a ház lakóira. A boszorkányoknak általában szarvuk volt, amit csupán karácsonykor az éjféli misén a Luca-széken ülő láthatott meg. Mivel főként a macska alakját vették fel, éjjelente gyakran vasvillákat helyeztek el az istálló ajtajában, hogy távol tarthassák őket a szarvasmarháktól. A 16-18. században Európán boszorkányüldözési hullám vonult végig, amely az 1700-as években magyar földre is elért, ám jóval kisebb intenzitású volt, mint nyugaton, köszönhetően a Könyves Kálmán királyunk törvénykezése iránti tiszteletnek.
A boszorkányoknak két formáját különítették el: a seprűs boszorkányokként is emlegetett, állatok alakját felvevő strigákat, s a rontás képességével „megáldott” maleficákat. Az 1095 és 1116 között uralkodó művelt királyunk híres boszorkánytörvényét sokan ismerik, azonban arról kevesen tudnak, hogyan is szólt pontosan: „Strigákról pedig, akik nincsenek, semmiféle említés ne essék.” Tehát Kálmán a boszorkányoknak csupán az egyik, a veszedelmesebb formáját tagadta, azonban a köztudatba – a téves fordításnak köszönhetően – az egész boszorkányság létének cáfolata került.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap