Hatalmas palotát találtak az agyaghadsereg mellett

Kínai régészek egy hatalmas császári palotakomplexum romjait találták meg a híres agyaghadsereget őrző Csin Si Huang-ti síremléke mellett – számolt be a felfedezésről a kínai média. A palota eddig a legnagyobb olyan építmény a kínai császár 56 négyzetkilométeres mauzóleumából, amelyet az ókori Kína központja, Hszian külvárosában találtak.

A palotakomplexum 690 méter hosszú és 250 méter széles, s körülbelül negyedakkora, mint a pekingi Tiltott Város, a területén összesen 18 lakóház található, amelyek egy központi épületet vesznek körbe – tájékoztatott Szun Vejkang kínai régész, aki szerint a palota egyértelműen a Ming és Csing dinasztiák tagjai által lakott Tiltott Város előfutárának tekinthető, ugyanis mindkét épület a hagyományos kínai kozmológiának megfelelően az északi-déli tengelyre épült.

A Csin Si Huang-ti halálát követő háborúk és a palota megépítése óta eltelt kétezer év alatt végbement pusztulás ellenére az épület alapjai jó állapotban maradtak fenn. Eddig falakat, kapukat, kövezett utakat, cserépdarabokat és téglafal maradványokat találtak a helyszínen 2010 óta ásatásokat végző régészek – adta hírül a Hszinhua kínai állami hírügynökség.

A kínai agyagsereget 1974-ben fedezték fel Hsziantól (Xian) 35 kilométerre keletre kutat ásó parasztok. A leletet a modernkori régészet egyik legnagyobb szenzációjának tartják. Az első feltárást 1978 és 1984 között mindösszesen hat hónapig végezték, amikor 1087 agyagszoborra leltek. A második feltárást 1985-ben indították, egy évig tartott, ám technikai okok miatt beszüntették. A helyszín 1987 decemberében felkerült az UNESCO világörökségi listájára, és Kína egyik legnagyobb idegenforgalmi nevezetességévé vált.

Csin Si Huang-ti i.e. 259-ben született, s a Kínát alkotó hat királyság egyikének, Csinnek volt az uralkodója. Csin a palotát 13 éves korában, röviddel Csin állam trónjának megszerzése után kezdte el tervezni. Mintegy 700 ezer munkás dolgozott rajta negyven esztendőn át, s két évvel a császár halála után készült el. A kínai történészek Kína egyesítőjét látják a császár személyében, aki katonai erejének, pompás stratégiájának – és a természeti katasztrófáknak – köszönhetően leigázta a több mint kétszáz éven át egymással hadakozó királyságokat, majd császárnak kiáltotta ki magát. Tudósok azóta is kutatják, hogy pontosan minek, milyen taktikának köszönhette Csin, hogy sikerült hat királyságot is meghódítania és egyben tartani.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
• 26 éves az Európai Unió
• Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
• Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
• A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
• 10 tény a ruandai népirtásról
• 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
• Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
• Viták a közös európai történelem kapcsán