Védett lesz a lovasi őskori festékbánya
2012. június 3. 16:47 MTI
Hamarosan lezárul az emberiség történetének eddig ismert egyik legrégebbi bányájának, a lovasi őskori vörösfesték-bányának védetté nyilvánítási folyamata, amelynek köszönhetően a védettség ténye az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyzésre kerül. A Veszprém megyei bánya felfedezése óta eltelt 61 év legnagyobb eredményéről a szakdolgozatát a témáról készítő történész-kutató számolt be.
Korábban
Lovas a Balaton-felvidéken fekvő, alig 400 lelket számláló község. Egészen véletlenül tett szert nemzetközi hírnévre - legalábbis tudományos körökben -, amikor 1951 tavaszán a település külterületén található, a helyiek által csak "mackói" murvabányaként emlegetett dolomitbányából útépítéshez szállított murva kitermelése közben finom vöröses por és hatalmas csontok kerültek elő.
Akkor összesen 142, emberi kéz által pattintással, csiszolással megmunkált állati, jávorszarvas-, kőszálikecske-, vaddisznó- és darucsontot találtak a régészek - eleveníti fel a történetet a szakdolgozatát az őskori bányáról készítő Kovácsné Kasza Katalin, miközben a község határában található bánya felé vesszük az irányt.
Megtudom, hogy a közigazgatásilag Lovashoz tartozó külszíni bánya az erdő közepén terül el, jelenleg egy erdészeti cég használja. Az egyhektáros terület állami tulajdonban van. A kutató sajnálkozva jegyzi meg, hogy sokan nem tudják vagy nem igazán tudják felmérni, hogy micsoda óriási régészeti felfedezés mellett élnek.
Mint ahogy azok a munkások sem tudták, akik a viszonylag kemény dolomit rétegben egy puha, úgynevezett festékföldfészekre akadtak, amelynek a színe a magas vastartalom miatt vörös volt - folytatja. - Ennek már több mint hatvan éve... Munka közben, ahogy a kőzethez akartak hozzájutni, a kezük ügyébe került állati csontokat félrerakták. Szerencsére a munkafolyamatokat ellenőrző erdész felfigyelt arra, hogy az előkerült csontok a méretük alapján nem hasonlítanak egyetlen ma élő állatra sem.
Közben megérkezünk a festékbányához. Az elhagyatott területen gyönyörű látvány tárul elénk: a függőleges bányafalat a vörös árnyalatokban gazdag dolomit színezi. Ezt az összhangot bontja meg a különböző kupacokban lerakott zöld, illetve más hulladék.
A leletanyagot a veszprémi Bakonyi Múzeum régésze Mészáros Gyula vizsgálta meg, aki már az első pillanatban látta, hogy a vörös színű csontok nemcsak hogy őslénycsontok, hanem látható rajtuk az emberi megmunkálás - magyarázza Kovácsné Kasza Katalin. - Ezek az eszközök ősi, jégkorszaki eredetűek. A régész azonnal Lovasra utazott, de a feltárás fázisait már nem tudta rekonstruálni, mert addigra a festékfészek anyagát a körülötte lévő dolomittal együtt teljesen kibányászták.
A kutatás közben még egy festékfészekre bukkant a területen, amelynek feltárása során újabb megmunkált csonteszközök kerültek elő. Kiderült az is, hogy a szabálytalan alakú festékgödör 5-6 méter széles, mélysége eléri a három métert, és a vörös festékanyag teljesen kitölti az üreget. A már említett 142 darabból álló leletanyagot Mészáros Gyula és Vértes László dolgozták fel, és az akkori Bakony Múzeumba, majd a Nemzeti Múzeumba került. Itt láthatóak azóta is az állati csontokból készült eszközök a régészeti kiállításon.
A történész beszámolója szerint fény derült arra is, hogy a lovasi anyag az eddigi legrégebbi ismert bányából származik. Amíg a korábban legősibbnek tekintett bányák az újabb kőkor, azaz neolitikum körülbelül 6000-7000 éves kovafejtői voltak, a lovasi leletek a bányászat kezdetének időpontját messze hátratolták a jégkorszakba, több mint 10 000 évvel a neolit bányák keletkezési ideje mögé.
A helyszínen talált szerszámok az ősember bányászati munkáját segítették. A kutatók szerint az egykor ott élő emberek több ezer évvel megelőzték korukat: összetett, csákányszerű, nyeles szerszámokat használtak, ami egészen különleges.
Kovácsné Kasza Katalin közlése szerint a leletanyagot a nyolcvanas évek elején értékelte újból T. Dobosi Viola régész. Próbaásatást végeztek a területen, amelynek során településnyomokat, eszközöket és további festékfészkeket kerestek. Ez utóbbit találtak is, de festékfészket már nem.
Máig gondot jelent az 1951-ben megtalált első festékfészek pontos helyének behatárolása. 1995-ben a bochumi múzeum igazgatója vetette fel a lovasi leletek radiokarbonos vizsgálatának lehetőségét, azt Zürichben el is végezték. A festékbányából származó csontminták úgynevezett C14-es szénizotópos vizsgálatával megállapították, hogy azok 11 ezer 740 évesek.
A szakemberek úgy vélik, hogy a leletek stabil, jelentős lélekszámú népességet sejtetnek: a lovasi közösség tevékenysége nagyjából húsz kilométer sugarú körben képzelhető el a nyersanyagok minősége alapján.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában 11:20
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait 09:05
- Egy legenda szerint a mai napig segíti a diákokat Lorántffy Zsuzsanna tegnap
- Szeretett zenélni, de a fizika húrjain Einstein szebben játszott, mint a hegedűjén tegnap
- A Borisz Godunovot állítja színpadra a Magyar Állami Operaház tegnap
- Országszerte számos programmal készül régizenei évadában a Haydneum tegnap
- A Budapest arculatát is meghatározó norvég építészre emlékeztek tegnap
- Orvosnak tanult, de az írói pályán vitte sikerre Németh László tegnap