A vörösterror 133 napja

Miért mi maradtunk az egyetlen emberi faj?

2011. június 30. 09:42 BBC News

Angol és amerikai tudósok szerint a modern ember evolúciós győzelmének okai a nagyobb és eltérő szerkezetű agytérfogat által megteremtett kommunikációs készségek és találmányok lehettek.


Ma számos vita folyik a különböző tudományos körökben az ember evolúciója és a fajok fennmaradása kapcsán; ilyen például, hogy az ember fejlődésének folyamán több más oldalág is létrejött, de miért pont a Homo sapiens maradt meg egyedül? A kutatók szerint a válasz a modern ember agytérfogatában és különleges kommunikációs képességeiben rejlik.

Az evolúció szakértői körében teljes az egyetértés abban, hogy minden emberfaj őse egy több mint hatmillió évvel ezelőtt élt felegyenesedett élőlény volt. Kétmillió évvel ezelőtt jött létre a Homo ergaster Afrikában, ezen ősi embertípus képviselői már használtak eszközöket, gyakorlott vadászok voltak, és testfelépítésük a modern atlétákéval vetekedett. A H. ergaster - az emberfélék közül elsőként - később el is hagyta Afrikát és „kolonizálta” Ázsiát, ahol átalakult és kifejlődött belőle a Homo erectus.

Régészeti leletek Törökországtól Kínáig bizonyítják a H. erectus jelenlétét, melynek közösségei „vadászok és gyűjtögetők kicsiny csoportjai voltak” – állítja Chris Stringer, a Natural History Museum munkatársa. A régészeti leletek szerint 120 ezer éve a Homo sapiens is elhagyta Afrikát, majd kirajzott Európa és Ázsia irányába.

Az emberfajok evolúciójának lökést adhatott egy hőmérsékletváltozással járó természeti tragédia, a délkelet-ázsiai Toba tűzhányó 74 ezer évvel ezelőtt bekövetkezett kitörése, ami az elmúlt kétmillió év legnagyobb ilyen irányú vulkáni tevékenysége volt. A természeti eseményt követő 40 ezer évben a Homo erectus fokozatosan kihalt, talán a hőmérsékletváltozás vagy a modern ember elterjedése miatt.

Noha a Homo sapiens megmaradása érthetetlennek tűnhet a jóval erősebb Homo erectus-szal szemben, a modern ember győzelmének okát a nagyobb agytérfogatban határozzák meg a kutatók. John Shea, a New York-i Stony Brooke Egyetem paleoantropológusa szerint a H. erectus agyában nem volt sok hely az agy nyelvet és beszédet irányító részének; ezzel szemben a Homo sapiens képessé vált a tervezésre, valamint az ötletek és gondolatok átadására, így újabb és jobb eszközöket fejlesztett ki, mint idősebb rokona. A leletek tanúsága szerint a Homo erectus sokáig ugyanolyan típusú egyszerű kézibaltát használt, míg modernebb rokona összetettebb fegyvereket fejlesztett ki, mint például a dárda.

Ezeknek a készségeknek köszönhette a Homo sapiens, hogy másik riválisával, a 30 ezer éve kihalt Neander-völgyi emberrel szemben is győzedelmeskedett. A Homo erectusnak viszont a leletek szerint az indonéziai Flores szigetén maradhatott egy utolsó oldalága, a Homo floriensis, de 12 ezer évvel ezelőtt ez a faj is kihalt, egyedül hagyva a Homo sapiens sapiens-t a Földön.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!