7 végzetes pillanat

A modern ember legkorábbi európai szálláshelye

2011. június 22. 13:10 BBC News, MTI

A modern ember (Homo sapiens sapiens) legkorábbi európai szálláshelyét találták meg Ukrajnában, a lelőhelyről 32 ezer éves csontok és fogak, szerszámok, csontdíszek és állati maradványok sokasága kerültek elő.


A felfedezésről a PLoS One folyóiratban jelentette meg tanulmányát a cseh, francia, holland, német és ukrán szakemberekből álló kutatócsoport.

A Krím-félsziget hegyeiben 1991-ben fedezte fel a négy Buran-Kaja barlangot Alekszandr Janevics, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia régésze. Az elmúlt húsz évben mintegy kétszáz emberi csonttöredéket tártak fel az archeológusok. Az előkerült emberi csontok - csigolyák, fogak, koponyák - radiokarbonos kormeghatározása arról tanúskodik, hogy a fosszíliák 32 ezer évesek, az alakjukból pedig arra következtettek, hogy a Homo sapiens, azaz a modern ember földi maradványairól van szó.

A barlangokban feltárt használati tárgyak, eszközök alapján a régészek a gravettien (gravetti) kultúra népéhez kötik a lelőhelyet. Ez a felső paleolitikum (i.e. 30000-12000) műveltsége, amely nem kapcsolódik valamely csoporthoz, vagy etnikumhoz, hanem egy fejlődési szakaszt, kultúrkört jelöl. A gravettien kultúra Európa egész jégmentes, lakható területén (a Berlin-Kijev vonaltól délre) elterjedt. Az elnevezése egy kőből pattintott nyílhegytípus (gravett-hegy) nevéből származik, amely mindenütt jellemző erre a kultúrára.

A gravettien kultúra népe nagyvadakra (mamut, rénszarvas, vadló) vadászott. Az állatcsordákat követő vadászok időszakos táborhelyeit löszfennsíkokon, folyóvölgyekben, gázlóknál tárták fel. Kunyhóik építéséhez állatcsontokat, agancsot használtak, csupán Dél-Oroszországból ismertek mamutcsontból épített lakóhelyek. Az állandó települések mellett temetők is voltak. A vadászati módszerekre a nyílhegyeken, lándzsahegyeken, lándzsavetőkön kívül a feltárt csapdák, gödrök utalnak. Jellegzetesek az egyélű, kisméretű pengék, agancs- és csonteszközeiket gyakran díszítették karcolással, faragással.

A helyszínen számtalan antilop-, vadnyúl- és rókacsontot találtak. Az emberi csontok apró, 12 centiméteresnél nem nagyobb darabokban kerültek elő, ráadásul vágásnyomokat fedeztek fel rajtuk, ám ezek különböztek az állati csontokon lévőkkel. "Míg a leölt állatok esetében eltávolították a csontvelőt, az emberi csontokban érintetlenül hagyták" - magyarázta Sandrine Prat, a francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ (CNRS) kutatója, a tanulmány társszerzője.

A francia szakember szerint ez arra utal, hogy az elhunytak földi maradványait másként "kezelték", mint az állattetemeket. "Az emberek esetében egyfajta megtisztulási szertartás keretében szabadították meg a csontokat a hústól, amelyet nem fogyasztottak el" - vélte Sandrine Prat.

Az evolúciós ökológiával foglalkozó Clive Finlayson professzor, a Gibraltári Múzeum igazgatója arra mutatott rá, hogy a gravettien-kultúra egyértelműen a modern emberhez kötődik. "Ezek az emberek késekkel, szerszámokkal rendelkeztek, táborhelyeket építettek, ahol mamutcsontok segítségével verték fel sátraikat" - magyarázta Clive Finlayson professzor, aki szerint a krími leletek a gravettien-kultúra legkorábbi tárgyi bizonyítékai.

E kultúra emlékeinek felfedezése Ukrajnában azt az elméletet látszik alátámasztani, miszerint a modern ember a kelet-európai síkság (Orosz-síkság) felől érkezett Európába, nem pedig a Közel-Keletről a Balkánon át.

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!