Győztesek és vesztesek

Az utolsó év

A fegyverletételi nyilatkozat nem "prejudikálta" a helyébe lépő általános fegyverletételi határozmányokat, amelyeket majd az Egyesült Nemzetek hoznak, vagy amelyeket az Egyesült Nemzetek nevében az egész Németországra, valamint a Wehrmacht egészére vonatkozóan fogadnak majd el. A nyilatkozat büntető, illetve megtorló rendszabályokat is előirányzott a kapituláció feltételeinek megsértése esetére. A hat pontból álló okmány egyébként angol, orosz és német nyelven készült, de mértékadónak csak az angol és az orosz nyelvű változat minősült.

A második világháború záróidőszaka, különösen záróéve bővelkedett egyébként fegyverletételi aktusokban, kapitulációs tapogatózásokban és taktikákban. Ami a hadműveleteket illeti, 1944. június 6-án a nyugati szövetségesek a normandiai partraszállással megnyitották az európai második arcvonalat, július 25-én áttörték a német védelmet és megkezdték Franciaország belső körzeteinek felszabadítását, augusztus 25-én felszabadult Párizs is.

Olaszországban a szövetségesek 1944. június 4-én elfoglalták Rómát. A Vörös Hadsereg júniusban elindította karéliai hadjáratát, vereséget mért az ottani finn-német erőkre, felszabadította Fehéroroszországot és elérte Kelet-Poroszországot. A déli szárnyon augusztus 20-án megindított szovjet támadás néhány nap múlva elvezetett Románia kilépéséhez a háborúból, illetve hadüzenetéhez Németországnak. Szeptember 9-én Bulgária is kiszállt a fasiszta koalícióból. Néhány hét múlva a szovjet csapatok Magyarország területére léptek, és megkezdődtek az 1945 április elejéig elhúzódó magyarországi harcok.

A Wehrmacht 1944. december 16-án nagy páncélos erőkkel ellentámadást indított az Ardennekben a szövetségesek belgiumi és hollandiai erőinek szétzúzására, de az akció kezdeti sikerek után 1945 januárjára kifulladt. Az angol-amerikai csapatok 1945 február végére, kemény támadó műveletek eredményeként kijutottak a Rajnához, majd azon átkelve bekerítették a németek ruhri csoportosítását. (A Wehrmacht harcoló hadserege 1945 elején 5,4 millió katonát számlált, tartalékában és különféle hátországi alakulataiban 2,5 millió ember volt. A Wehrmacht 3,7 milliós fő ereje a szovjet-német arcvonalon harcolt, a hitleri hadvezetés 1,9 millió katonát tartott nyugaton.)

1. Németország kapitulál
2. Az utolsó év
3. Az ellenállás megszűnik, Hitler öngyilkossága
4. A kapituláció aláírása
5. Churchill 24 órával elhalasztott győzelmi beszéde
6. A német kapituláció okmánya

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban