Győztesek és vesztesek
2011. május 9. 17:02
Korábban
A kapituláció aláírása
Berlin az utolsó pillanatig arra számított, hogy kihasználja az amerikai és az angol politikában jelentkező szovjetellenességet, felbomlasztja a Hitler-ellenességet, felbomlasztja a Hitler-ellenes koalíciót és megteremtheti a nyugati hatalmakkal kötendő különbéke feltételeit, e feltételek létrejöttéig mindenképpen elhúzza a háborút. Dönitz azon fáradozott, hogy ezek után a német hadsereg jelentősebb része ne a szovjet, hanem a nyugati erők előtt tehesse le a fegyvert, de Eisenhower közölte, hogy a német kapitulációt csak abban az esetben fogadja el, ha az egyidejűleg vaklamennyi fronton megtörténik.
Az amerikai tábornok reimsi főhadiszállására hamarosan megérkezett a szovjet katonai küldöttség és május 7-én reggelre Dönitz felhatalmazása alapján a német képviselők is készen álltak a feltétel nélküli kapituláció okmányának aláírására, Alfred Jodl vezérezredes, Hitler vezető katonai tanácsadója, Hans-Georg Friedeburg tengernagy és Wilhelm Oxenius vezérőrnagy összetételben. Eisenhower és angol légimarsall helyettese távolmaradt a fegyverletétel reimsi aláírásától.
Sztálin a május 7-i fegyverletételi deklarációt "a kapituláció előzetes jegyzőkönyvének" minősítette, egyebek között azért is, mert annak aláírása után a német erők keleten még folytatták hadműveletei tevékenységüket. Moszkva kikényszeríthette a berlini magas szintű kapitulációs rendezvényt, amely egyértelműen rögzítette a hitleri birodalom felszámolását. (Május 7-én egyébként a nyugati szövetségesek tevékenységi sávjában minden német erő letette a fegyvert.)
A hadtörténészek többségének véleménye szerint az európai háború ténylegesen a német Közép Hadseregcsoport 1945. május 12-i csehországi fegyverletételével ért véget. Megemlíthető továbbá, hogy Jugoszláviában május 14-én tették le a fegyvert az ott harcoló német csapatok.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
hidegháború
- Meghibásodás miatt oldottak ki Kanada felett az amerikai atombombák
- Megrendítő beszédet mondott a berlini fal árnyékában J. F. Kennedy
- Nagy-Britannia és Franciaország is elvesztette nagyhatalmi státuszát a szuezi válság után
- Félelmetesen közel került a világ az atomháborúhoz a kubai rakétaválság idején
- Börtönnel „jutalmazta” a róla szóló viccek terjesztőit Enver Hodzsa
- Reagan és Gorbacsov izlandi találkozójával kezdődött a hidegháború enyhülése
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát
- A szovjet vezetés paranoiája 1983-ban majdnem a harmadik világháború kirobbanását okozta
- A Castro-kormányzat megdöntésére irányuló kísérlet volt a CIA egyik leglátványosabb kudarca
- „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” 18:05
- 10 érdekes tény a csók kultúrális történetéről 17:20
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke 16:10
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap