Jane Austen csak a szerkesztője miatt lett sikeres
2010. október 25. 15:45 The Guardian, MTI
Jane Austennak sem a helyesírása, sem a központozása nem volt olyan tökéletes és nyomdakész, ahogy az bátyja híres mondása nyomán közkeletűvé vált az egyik legnépszerűbb angol regényírónőről. Erről egy oxfordi professzor számolt be a hétvégén kutatásai nyomán.
Korábban
Henry Austen 1818-ban, a 41 évesen elhunyt írónő halálát követő évben jelentette ki, hogy "minden készen került ki a tolla alól". Kathryn Sutherland, az angol nyelv és irodalom oxfordi professzora - aki oroszlánrészt vállalt egy mától elérhető, ingyenesen hozzáférhető internetes Austen-archívum létrehozásában - azonban egészen más következtetésre jutott.
"Úgy gondolom, kísérleti alkotói tehetsége kárára egyszerűen túlbecsültük tökéletes angol stilisztaként" - fogalmazott a kutató, aki a digitalizálásra szánt 1100 oldalnyi Austen-kéziratot megvizsgálta. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy felfedezése nem csorbítja Austen nagyszerűségét, csupán némiképp változtat a róla kialakult képen.
"A központozása sokkal szabadabb, a szöveg kapkodva, nagy sietséggel íródott, de valami olyasmit csinált, ami merőben kísérleti jellegű: az élő beszédhez hasonló szöveget alkotott, nem lecsiszolt prózát, nem engedte, hogy a szereplők kifejtsék a gondolataikat egy-egy megszólalásukkor, hanem egymás szavába vágtak" - magyarázta a szakértő.
Austen angol köznemesi köreiben játszódó, szatirikus hangot sem nélkülöző romantikus regényei olyan olvasmányosak, főhősnői olyan élők, hogy nemcsak könyvei népszerűek a mai napig, de számos filmváltozat is született belőlük. Sutherland szerint Austen műveinek szerkesztője, a John Murray kiadónál dolgozó William Gifford komoly munkát végzett a kéziratokon, amíg nyomdakész formába kerültek.
Austen első három regénye, az Értelem és érzelem, a Büszkeség és balítélet, valamint a Mansfield Park első változata még nem Murray kiadásában jelent meg - ezek hibáiért az elemzők korábban mindig a rossz nyomtatást okolták. Az oxfordi kutató azonban úgy véli: éppenséggel ezeknek a regényeknek a stílusa állt legközelebb az eredeti kéziratokéhoz. "Az a magas színvonalúan letisztult központozás és tömör stílus, amelyet az Emmában vagy a Meggyőző érvekben látunk, egyszerűen nincs meg a kéziratban" - állítja Kathryn Sutherland
Felidézte, hogy a tudós Robert Chapman, aki a huszadik század elején tekintett bele a kéziratokba, ugyancsak megdöbbent. "Le volt sújtva, és így fakadt ki: bárcsak elpusztíthatnánk a kéziratokat, hogy ne zavarják meg azt a képet, amelyet Austenról őrzünk!" A kutatónő ezzel szemben úgy vélekedett, az eredeti dokumentumokból egy kísérletező szerző képe bontakozik ki, aki éppenséggel jobb dialógusokat és beszélgetéseket írt, mint amit nyomtatásban olvashattunk könyvei szerkesztett változatában.
Az Austen-kéziratok digitalizált változatait egybegyűjtő online archívum a www.janeausten.ac.uk portálon olvashatják az érdeklődők.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
