2020. ősz: Hiúságunk története
ITT támogathatsz bennünket

Háború a semmiért

2010. szeptember 22. 14:36 MTI

Harminc éve, 1980. szeptember 22-én tört ki Irak és Irán közt a II. világháború utáni egyik leghosszabb és legvéresebb háború. A nyolc évig tartó konfliktus legalább másfél millió ember életét követelte, az anyagi károkat több százmilliárd dollárra becsülték, ehhez járult további 100 milliárd dollárnyi kiesett olajbevétel. A háború gyakorlatilag a semmiért folyt: végeztével egyik fél sem mondhatta magát győztesnek, a két ország vitatott határa maradt ott, ahol korábban volt.


A háború kitörésében számos ok játszott közre. Az évszázados arab-perzsa és síita-szunnita viszályhoz társult Szaddám Huszein iraki elnök és az 1979-es iszlám forradalmat vezető Khomeini ajatollah személyes ellentéte, a két ország régen húzódó területi vitája, továbbá Irak azon törekvése, hogy megszerezze a vezető szerepet a Perzsa-öböl térségében.

Szaddám Huszein 1979 júliusában lett Irak államfője, s gyorsan világossá tette, hogy nem fogadja el azt az 1975-ös szerződést, amely a Tigris és az Eufrátesz összefolyásából kialakult, a Perzsa-öbölbe ömlő Satt el-Arab folyót tette meg Irak és Irán határának. A két ország a legképtelenebb vádakkal illette egymást: Teheránban azt állították, hogy Szaddám Huszein "az amerikai imperialisták irányvonalát követi" és "egy gyékényen árul a cionistákkal", Bagdad válaszul "az egész emberiség ellenségének" minősítette az iráni vezetőket.

1980. szeptember 17-én Irak felmondta a vitatott megállapodást, öt nappal később csapatai megindultak Irán ellen. Szaddám Huszein azt remélte, hogy a meglepetésszerű támadással kihasználhatja a sah bukása utáni bizonytalan iráni helyzetet. A meglepetésszerű támadás kezdetben sikereket hozott, az irakiak elfoglalták a vitatott területet, sőt bevették Horramsahr iráni kikötővárost is. 1982-ben Irán vette át a kezdeményezést, ezután óriási emberáldozatokat követelő offenzívák követték egymást mindkét oldalon, de egyik fél sem tudott áttörést elérni.

Az iráni hadsereg számban háromszor múlta felül az irakit, de az képzettebb volt, és korszerűbb fegyverzettel rendelkezett. 1984-ben kezdődött "a városok háborúja": Irak és Irán négy éven át pusztította rakétákkal egymás településeit, s hadszíntérré vált a Perzsa-öböl is, ahol 546 tankhajó szenvedett kárt. 1987. május 14-én egy iráni rakéta a Stark amerikai hadihajó 37 tengerészének életét oltotta ki, 1988. július 3-án egy amerikai hadihajó a Perzsa-öböl fölött tévedésből lelőtt egy iráni utasszállító gépet, amelynek 290 utasa életét vesztette.

A felek évekig visszautasították a másik által felajánlott tűszünetet és figyelmen kívül hagyták az ENSZ BT felhívásait is az ellenségeskedések megszüntetésére. Az első komoly békekezdeményezések 1986-ra estek, amikor a halálos áldozatok száma már meghaladta az egymilliót, és kölcsönösen lerombolták egymás olajlétesítményeit. Javier Pérez de Cuéllar ENSZ-főtitkár közbenjárására végül 1988. augusztus 20-án életbe lépett a tűzszünet.

A béketárgyalások során az ellentétek megmaradtak mind a Satt el-Arab folyót, mind a fogolycserét illetően, s a tárgyalások rövidesen meg is szakadtak. Irak 1990. augusztus 2-án megtámadta és annektálta Kuvaitot, amivel újabb háború kezdődött a Perzsa-öböl térségében.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Fizessen elő most kedvezményesen!
Bezár