Nincs régészeti engedélye a verespataki aranybánya-beruházónak

Ez utóbbi engedélyhez azért van szüksége a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai-román vegyes vállalatnak, hogy megkezdhesse a külszíni fejést.

A projekt egyik név nélkül nyilatkozó szakértője a lapnak elmondta, hogy az RMGC beruházása valójában Kelemen Hunor romániai kulturális minisztertől, nem pedig Borbély László környezetvédelmi minisztertől függ. A lap forrása arra utalt, hogy az RMGC által nyújtott garanciák várhatóan arra kényszerítik a környezetvédelmi minisztériumot, hogy zöld jelzést adjon a beruházáshoz, a régészeti mentesítési bizonylatok beszerzése viszont "már keményebb dió".

Ennek oka az - írja a lap -, hogy az RMGC által koncesszióba kapott területen értékes régészeti leleteket rejteget a föld: a Verespatakot körülvevő hegységeket keresztül-kasul lyuggatják a rómaiak által hátrahagyott, kétezer éves tárnák. Becslések szerint összesen hét kilométer hosszúságú, római korú föld alatti alagútról van szó - írja az újság -, amelynek egy részét megsemmisítenék a bányamunkálatok.

A beruházó Verespatak körül négy hegyen – Kirnyik, Orla, Zsig és Cetate – kezdene aranykitermelésbe, mindeddig azonban csak az utóbbi két helyszínre kapott régészeti mentesítési bizonylatot. Kirnyikre korábban a kanadaiak elnyerték ugyan a bukaresti kulturális minisztérium jóváhagyását 2004 januárjában, de a dokumentumot jogerősen érvénytelenítette a román legfelsőbb bíróság 2008 decemberében. A régészeti mentesítés hiánya nagy veszteséget jelentene az RMGC-nek, hiszen a településtől északnyugatra fekvő domb rejtegeti a legnagyobb aranykoncentrációjú ércet.

A lap megszólaltatta Szentesy Cecíliát, az RMGC műszaki igazgatóját, aki elmondta, hogy a vállalat az Orla hegységre egyelőre nem is kért mentesítési bizonylatot, hiszen ezen a dombon csak a munkálatok kilencedik évében kezdenék meg a fejtést. Kirnyik esetében újabb jóváhagyásért folyamodnak a román kulturális minisztériumhoz, de ezzel sem sietnek. „Egyelőre nem nyújtunk be újabb kérést, mert nem akarunk több frontot nyitni a román állammal. Jelenleg a környezetvédelmi engedély megszerzésére összpontosítunk, s ha ezt megkaptuk, jöhet a többi is” – magyarázta lapnak a műszaki igazgató.

Az RMGC becslései szerint a négy hegy 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt rejt magában, amit ciántechnológia alkalmazásával akarnak felszínre hozni. A román környezetvédelmi minisztérium 2007-ben felfüggesztette a projekt környezetvédelmi engedélyeztetését, ez az eljárás azonban hamarosan újrakezdődik.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése