Esős és hideg nyarak erősítették a pestisjárvány hatását
2010. március 30. 11:16
A fekete halál néven ismert járvány a 14. században az európai népesség közel egyharmadával végzett. Lehetséges, hogy a kor klimatikus viszonyai is segítették a kór terjedését – derül ki egy nemrég közzétett német tanulmányból.
Korábban
Dr. Ulf Büntgen, a svájci Szövetségi Erdő, Hó és Tájkutató Intézet (WSL) munkatársa szerint klimatikus szempontból a kései középkor nagyon egyedi volt, hiszen egyes periódusokban kiemelten esős nyarak voltak. Ennek megállapításában Dr. Jan Esper, a mainzi Johannes Gutenberg egyetem professzora szerint a tölgyfák évgyűrűinek vizsgálata segített.
A bonni, gießeni, göttingeni, büntgeni és esseri egyetemek munkatársai közös kutatásukban első alkalommal vázolták fel az elmúlt 1000 év nyarainak szárazabb és esősebb időszakait. Az ebből írt tanulmány (Tree-ring indicators of German summer drought over the last millennium) a Quaternary Science Reviews legújabb számában jelent meg.
Ebből megtudhatjuk, hogy a vizsgálathoz 953 különböző famintát használtak, amelyek nagyjából lefedik az elmúlt 1000 évet, illetve Németország mai területét is. A tesztek rámutattak: a kései középkorban két esősebb időszak voltak Közép-Európában, amelyet 1300-1340 között forró nyarak szakítottak meg. Az 1350-70 közti periódus újból esősebb volt, és ez segíthette a pestisjárvány terjedését is. Ezt aztán fokozatos felmelegedés követte, és egészen a 18. század elejéig tartott. Akkor megint esősebb volt az idő, amit végül az elmúlt 200 év viszonylag szárazabb időszaka követett.
A szakemberek reményei szerint eredményeik sokban hozzájárulhatnak a korszak, illetve a járványok, éhínségek, és klimatikus viszonyok jobb megértéséhez. Az egyetemek közti összefogás azonban nem ért véget, és a jövőben a fekete halál pusztításait próbálják meg közösen tanulmányozni majd.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1956
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila
- Gerillaharcot vívtak a mecseki láthatatlanok a szovjetek ellen
- Kádárék közönséges bűnözőknek igyekeztek beállítani az 1956-os forradalom résztvevőit
- Három napot kért Konyev marsall a magyar forradalom leverésére
- Nagy-Britannia és Franciaország is elvesztette nagyhatalmi státuszát a szuezi válság után
- 56-os sajtószemle: miről írtak a lapok a forradalom alatt?
- Forradalmi hétköznapok: utcaképek 56-ban
- „Mintha karácsony lenne” – 1956 a hétköznapi emberek szemével
- Élete végéig gyászolta férjét Maléter Pál özvegye
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap