2022. tavasz: Megbízható elvtársak
ITT támogathatsz bennünket

A pestis, a háborúk és a városok tették naggyá Európát

2009. augusztus 5. 08:30 MTI

A német gazdaságtörténészek legújabb elmélete szerint a pestis, a háborúk és a városok miatt lett az elmaradt középkori Európából a világ legfejlettebb régiója.

1400-ban Európa politikailag széttagolt, korrupt elitek uralta térség volt, gazdasága pedig versenyképességben messze lemaradt Kína és India mögött. Alig valaki tudott írni vagy olvasni, a születéskor várható élettartam riasztóan alacsony volt, míg az egységes kínai birodalomban hatékony államigazgatás működött, és a magasan képzett szakembergárda világelső volt a ma kutatás-fejlesztésnek nevezett tevékenységekben.

1700-ban, az ipari forradalom előtt már fordított volt az erősorrend: Angliában például az egy főre jutó jövedelem a háromszorosa volt a kínainak. Tudományos körökben máig vita zajlik arról, hogy miként tudta Európa több hellyel hátrébbról indulva lekörözni a világ vezető nagyhatalmát - áll egy új elmélet középpontjában (Cruel windfall: How wars, plagues, and urban disease propelled Europe’s rise to riches). Hans-Joachim Voth, a barcelonai Pompeu Fabra egyetem kutatója és Nico Voightländer, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) munkatársa szerint a pestis, a szinte állandó háborúskodás és a városiasodás nélkül nem sikerült volna.

Az ipari forradalom előtti európai gazdaságban egészen más törvényszerűségek uralkodtak, mint a nagy átalakulás után: a technológiai fejlődés a 18. század kezdetéig ismeretlen jelenség volt. A termelékenység évente alig 0,15 százalékkal növekedett, a technikai tudás gyarapodása nélkül pedig tartós jólét nemigen lehetséges. Az európaiak csapdába kerültek: a születésszabályozást szolgáló megoldások hiányában akár hét gyerek is születhetett családonként. Túlélési esélyeiket a gazdasági helyzet határozta meg. Jó termés, konjunktúra idején a csecsemőhalandóság csökkent, a népesség növekedett, ez viszont munkaerő-túlkínálathoz, a bérek csökkenéséhez, valamint élelmiszerhiányhoz vezetett, kibontakozás tehát nem indulhatott - állítják a kutatók.

Az ördögi kört - amelyről már Thomas Malthus is írt a 19. században - a pestis szakította meg a két gazdaságtörténész szerint. A középkori Európa 40 millió lakójából 15-20 milliót is elvitt a kór, a hatalmas megrázkódtatás hatására ugyanakkor emelkedni kezdett az egy főre jutó jövedelem, megszakítás nélkül több emberöltőn keresztül. Az emberek így mind jobb és jobb minőségű holmikra - ruházatra, bőr- és agyagáruféleségekre, vas szerszámokra - vágytak, ilyeneket pedig városi műhelyekben gyártottak, ezért az életszínvonal emelkedésével megindult a városok fejlődése.

A konjunktúra azonban nem járt népességrobbanással - írta Voth és Voightländer. Ennek okai a feudális államok közti háborúk és maga az urbanizáció. "A korai városi központok valósággal halálos csapdák voltak" - áll a német történészek tanulmányában, amelyet a londoni gazdaságpolitikai kutatóintézet (CEPR) adott ki. A rettenetes köztisztasági viszonyok közepette a városokban sokkal többen haltak meg, mint ahányan születtek. "A kézműipari termékek iránti kereslet bővülése közvetve a halandóság emelkedését okozta, ami a jövedelmek tartós növekedésével járt."

Az elméletet empirikus vizsgálatokkal támasztották alá. Kimutatták, hogy minél magasabb a jövedelem egy mezőgazdaságra épülő társadalomban, annál valószínűbb, hogy beindul az iparosodás. Így hát lehetséges, hogy Európa a pestisnek, a gyilkos viszálynak és a városok pusztító légkörének köszönheti mai jólétét.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tavasz: Megbízható elvtársak
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár