A vörösterror 133 napja

Vulkánkitörés és a francia forradalom

2010. április 19. 09:02 The Guardian, BBC News

Az izlandi vulkánkitörés kapcsán a szakértők felidézték, hogy volt már hasonló eset Európa történetében: 1783-ban nem csak Nagy-Britannia, hanem az északi félteke egyik legnagyobb környezeti és klimatikus katasztrófája következett be.


A kétszáz évvel ezelőtti izlandi vulkánkitörésnek katasztrofális következményei voltak: mint a Timewatch, a BBC történelmi magazinműsorának egyik 2007-es adásban is bemutatták, az időjárási, mezőgazdasági és kereskedelemi károk az egész északi féltekét érintették, és áttételesen a francia forradalom kirobbanásában is közrejátszottak.

A kitörésre több hullámban, 1783. június 8. és 1784 februárja között került sor. A kiömlő láva és a felszabaduló gázok tönkretették Izland teljes mezőgazdaságát, és a sziget lakosságának legalább egynegyede halt meg az ezt követő éhínségben. A következmények nemcsak őket érintették: a légkörbe került hamu a mai Norvégia, Hollandia, Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország és Nagy-Britannia területére, illetve Észak-Amerikába, de még Egyiptomba is eljutott.

A közlekedés is lehetetlenné vált: az északi kikötőkben álló hajók nem futhattak ki, míg Európa mezőgazdaságát a folyamatos kitörések miatt egy különösen meleg nyár sújtotta. Az ezt követő tél sem kegyelmezett: a rég nem látott hidegnek, majd az áradásokkal érkező tavasznak nagyon sok áldozata volt. Emellett a kitörésnek az ázsiai monszunidőszakra is hatása volt, és komoly éhínséget okozott Egyiptomban is.

A kortársak feljegyzései szerint az ég sosem tiszta, hanem állandóan ködös volt, és a napról szóló leírások szinte pontosan megegyeznek azokkal a fotókkal, amiket az elmúlt napokban készítettek.

Az érintett területek mezőgazdasága évekig nem tudott talpra állni, és a környezettörténészek szerint a kitörés miatti folyamatos éhínség lehetett a francia forradalom egyik közvetlen oka is.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

A történelem leghalálosabb vulkánkitörései

1815 - Tambora, Indonézia, 92 ezer halott, az esetet a nyár nélküli évként is emlegetik

1883 - Krakatoa, Indonézia, 36 ezer halott

1902 - Pelée-hegy, Martinique, 29 ezer halott

1985 - Nevado del Ruiz, Kolumbia, 23 ezer halott

79 - Pompeji, Olaszország, 25 ezer halott

1792 - Unzen-hegy, Japán, 15 ezer halott

1586 - Kelut-hegy, Indonézia, 10 ezer halott

1783 - Laki, Izland, 9350 halott

Emellett a kutatók lehetségesnek tartják, hogy a Toba-tó szupervulkánja 74 ezer évvel ezelőtt az emberi populáció legalább 99%-át kiirtotta, így a korábbi 60 millióból körülbelül 10 ezren maradtak életben. Az elmélet azonban még vitatott. Szintén ellentmondásosak az adatok az i.e. 1650-1550 közötti szantorini kitöréssel kapcsolatban.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!