A vörösterror 133 napja

Nem a klímaváltozás robbantja ki az afrikai polgárháborúkat

2010. szeptember 8. 10:21 BBC News

Az afrikai polgárháborúkban a környezeti katasztrófák helyett sokkal nagyobb szerepet játszanak a szociális ellentétek és a gazdasági problémák - állítja egy friss tanulmány.


Az amerikai tudományos akadémia lapjában (Proceedings of the National Academy of Sciences - PNAS) megjelent tanulmány (Climate not to blame for African civil wars) egyik szerzője, a polgárháborúkra szakosodott oslói Békekutató Intézet munkatársa, Halvard Buhaug ebben arra a következtetésre jutott, hogy a korábbi feltételezésekkel szemben nem a klímaváltozás játssza a döntő szerepet a civilek között kitört zavargások kockázatának megnövekedésében. „Ha a konfliktus különböző definícióit vesszük, s hozzá megnézzük a klímaváltozás meghatározásának egyes módjait, akkor azt látjuk, hogy ezek nincsenek kapcsolatban egymással” – állítja a kutató.

Margaret Beckett brit diplomata vezetésével 2007-ben az ENSZ Biztonsági Tanácsában folyt vita a klímaváltozás és a polgárháborúk közötti összefüggésről. A tanácskozás előtt a brit delegáció egy, a „világ fizikai terében bekövetkező nagyfokú változásaira” figyelmeztető dokumentumot küldött körbe, amelyben a szerzők amellett érveltek, hogy ezek könnyen válthatnak ki határkonfliktusokat.

Buhaug azonban megkérdőjelezte a felhívás azon állításait, hogy az afrikai fegyveres konfliktusok legfőbb okozója a klímaváltozás lenne, a globális felmelegedés pedig megnövelné a háborúk áldozatainak számát. A Beckett által vezetett csoport elméletének az alátámasztására amerikai kutatók kijelentették, hogy a fegyveres konfliktusok 50 százalékkal nagyobb eséllyel törnek ki a melegebb években.

Buhaug szerint még korai ilyen következtetéseket levonni. „A tanulmányom arra mutat rá, hogy túl egyoldalú a konfliktus és a klíma értelmezése. Még ha van is olyan háború, amelyet az éghajlatváltozással kötnek össze, s ehhez – annak érdekében, hogy megállapítsuk az összefüggést – kiegészítő méréséket végzünk, akkor azt találjuk, hogy a kettő – a legtöbb esetben – nincs kapcsolatban egymással” – mondta a kutató.

Buhaug szerint számtalan módja van annak, hogy meghatározzuk, mit jelent egy háború: az egyik metódus szerint egy konfliktus csak akkor konfliktus, ha összesen ezer emberéletet követel, míg egy másik azt állítja, hogy egy zavargást polgárháborúnak abban az esetben lehet nevezni, ha évente halnak meg ugyanennyien – azonban létezik olyan definíció is, amely ennek mértékét évente egy és huszonöt halálos áldozatban állapítja meg.

A kutató szerint szoros megfelelés van a fegyveres konfliktusok és az ún. hagyományos tényezők között: ilyen a szociális diszparitás, a politikai-gazdasági instabilitás, és az etnikai feszültség. „Ezek sokat számítanak, persze nem akkor, amikor a klímaváltozásról beszélünk” – magyarázta Buhaug. A politikáról és a politikusokról szólva a kutató leszögezte, hogy azok álláspontja rendszerint „elméleti”: „amikor tudományosan nincsen megalapozva egy állítás, az emberek elkezdenek spekulálni” – adott kritikájának hangot a kutató, aki szerint a hidegháború vége is nagy hatással volt az afrikai államokban lángra kapó zavargásokra.

Buhaug azonban elmondta, hogy ettől függetlenül a klímaváltozás elleni fellépésekre igenis szükség van, de azoknak nem szabad a hagyományos békefenntartó műveleteknek a rovására menniük.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!