A munka hozta el a középkori nők aranykorát

Tine de Moor és Jan Luiten Van Zanden történészek az Economic History Review című szakfolyóiratban megjelent tanulmányukban (Girl power: the European marriage pattern and labour markets in the North Sea region in the late medieval and early modern period) az Európai Házasodási Minták (EHM) változásait vizsgálták, amelyek egyedülállóak voltak a 15-16. századi északnyugat-európai országokban. Ekkor ugyanis a fiatal párok a húszas éveik közepén házasodtak, és legtöbbjüknek csak későn, és kevés gyerekük születetett.

A szerzők szerint a feltételek ekkor több szempontból is kedvezőek voltak a nők számára: a katolikus egyház ugyanis sokszor támogatta, hogy a házasság csak a férfi és a nő közös beleegyezésével születhet meg, és ez egyes esetekben nem tette lehetővé a családok számára, hogy gyerekeik útját előre elrendezzék.

Másodsorban Európa ekkorra még nem épült fel a 14. század közepi pestisjárvány okozta népességvesztésből, így a kontinens egyfolytában munkaerőhiánnyal küszködött, amely lehetővé tette, hogy a nők is megjelenjenek a munkaerőpiacon. Angliában és Hollandiában a lányok már nyolcéves korukban is dolgoztak, emellett a foglalkoztatott nőknek igencsak jól fizettek: díjazásuk sokszor magasabb volt a képzetlen férfiakénál is.

A szerzők szerint a fiatal nők és férfiak a gazdasági függetlenedéssel könnyen függetlenedtek a szülői befolyástól is, és életükben nagyon sok, ma is ismerős életvezetési minta jelent meg. A munkát tinédzserkorukban szolgáló, vagy gyakornoki munkakörben kezdték meg: a vidéki fiatalok 12-14 éves korukban kerültek a nagyvárosokba, ahonnan azonban ha jobb munkalehetőségeik adódtak, hamar továbbállhattak. Mindez, azaz a folyamatos munka a házasság során is megmaradt, így jóval később vállaltak gyereket is.

Emellett a gyerekek is más utat jártak be: míg Európa délibb részein a családi vagyon őket megillető hányadát a fiatalok esküvőjükkor kapták kézhez, erről az északnyugati országokban szó sem volt, és ott csak a szülők halálával jutottak részükhöz a családi vagyonból. Éppen ezért arra, hogy a pénz miatt házasodjanak, nem volt szükség. Az elmélet szerint felmerülhet, hogy ezáltal megnövekedetett a törvénytelen gyermekek száma, ám a valóság egész más volt. Az EHM ugyanis kihatással volt a szexuális kultúra változására is: az önmegtartóztatás új formáinak megjelenése mellett a fogamzásgátlás is népszerű volt.

A szerzők szerint az északi országokban ez az időszak így a nők aranykora volt, hiszen a már korábban említettek mellett a szülők egyre többször törekedtek arra, hogy fiaik és lányaik jobb képzést kapjanak, hiszen a munkaerőpiacon ezáltal sokkal jobban érvényesülhettek.

Ezzel párhuzamosan azonban a szülőkre való odafigyelés, és idősebb kori ellátásuk is hátérbe szorult.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A náci Németország jellemzői
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
• Már 1918-ban lépéseket tett az egyesülés felé Németország és Ausztria
• 12 ezer, Argentínában élt náci nevét tartalmazó listára bukkantak
• Tökéletes ürügy volt a szabadságjogok megszüntetésére a Reichstag felgyújtása
• A háború utolsó napjaiban megpróbálta átvenni Hitlertől a hatalmat Hermann Göring
• Máig nem tudni pontosan, hány roma áldozata lehetett a holokausztnak
• Miért foglalkoztatták az ikrek az embereken kísérletező náci tudósokat?
• Két falu teljes kiirtásával bosszulták meg Reinhard Heydrich halálát a nácik
• Elhunyt a sobibóri haláltábor utolsó túlélőinek egyike