"Történelemhamisítók" Moszkva célkeresztjében
Moszkva éberen figyel majd, amikor a német és az orosz kormányfő kedden Gdanskban megemlékezik a II. világháború kitörésének 70. évfordulójáról. Az éberséget az indokolja, hogy a Kreml hét évtizeddel a Hitler-Sztálin paktum aláírása után is attól tart, felelőssé tehetik a háború kirobbanásáért.
Birodalmi politika árnyékában
Az éberség másik indoka az, hogy Vlagyimir Putyinnak az emlékünnepségen elhangzó szavai zsinórmértékül szolgálhatnak az orosz elit számára a saját történelemhez való viszonyulás szempontjából. Oroszország liberális történészei viszont már huzamosabb ideje arra panaszkodnak, hogy visszatáncolás figyelhető meg a sztálini korszak feldolgozásában, illetve hogy újból kezd divatba jönni a dicsőítése annak a bő két évtizednek, amely nem csak a fasizmus fölötti győzelmet hozta meg az országnak.
Oroszország egyre inkább úgy érzi, hogy "történelemhamisítók" veszik körül, akik politikai számításból kisebbíteni akarják az ország érdemeit Európa felszabadításában. Dmitrij Medvegyev elnök már májusban bizottságot hívott életre, amelynek az a feladata, hogy szembeszálljon ezekkel az "egyre szívósabb és agresszívabb kísérletekkel". "A Szovjetunió felbomlása után az újonnan megalakult államok egy része nekilátott annak, hogy a történelmet saját céljaihoz igazítsa, és meghamisítsa a történelmi eseményeket" - jelentette ki Konsztantyin Zatulin dumaképviselő, a fenti bizottság tagja.
A testület, amelyet voltaképpen a nácik fölött aratott háborús győzelem 2010-ben esedékes 65. évfordulóját szem előtt tartva hoztak létre, éppen Putyin gdanski látogatása előtt szembesül egy vészterhes vitával, amelynek tárgya Sztálin esetleges bűnrészessége a világháborúban. Míg moszkvai liberális történészek a hitleri Németországgal kötött paktumot járulékos ösztönzőnek tekintik (és ítélik el) Lengyelország lerohanása szempontjából, addig a hivatalos történetírás ma ismét "zseniális sakkhúzásként" veszi védelmébe Sztálin lépését.
A moszkvai kánon szerint a Vjacseszlav Molotov és Joachim von Ribbentrop külügyminiszterek által 1939. augusztus 23-án aláírt megnemtámadási szerződés időt adott Moszkvának ahhoz, hogy felkészüljön a háborúra, amely alig két évvel később, a német támadással vette kezdetét. Ám akad néhány dolog, amely ellene szól ennek az orosz földön elfogadott s az iskolákban is oktatott tézisnek - állítják független kutatók.
Sztálin még "egy kicsit" segített is Hitlernek a hadviselésben - írta nemrég Vlagyimir Rizskov moszkvai történész a Ria Novosztyi hírügynökség adásában. Az 1939-ben kötött német-szovjet kereskedelmi megállapodás alapján Hitler "fémeket, kőolajszármazékokat, gabonát és egyéb fontos nyersanyagokat" kapott a háborúhoz. Ellenszolgáltatásként a szovjet fél hozzájuthatott német technológiákhoz. Rizskov azt veti az állami történelemmagyarázók szemére, hogy rosszul értelmezett hazafiságból "a sztálinizmus szószólóiként" lépnek föl, amivel csak szítják Oroszország szomszédainak körében az új birodalmi politikától érzett félelmeket.
A Kremllel szemben kritikus hangot megütő orosz hírmagazin, a Novoje Vremja legújabb számának címlapján jegyespárként ábrázolja (egy 1939-es karikatúrát elővéve) Hitlert és Sztálint, akik közül az utóbbi viseli a menyasszonyi ruhát. A címlaphoz kapcsolódó írás szerzői kimutatják, hogyan távolodott el a sztálini Szovjetunió az antifasiszta politikától, a cenzúra eszközével száműzve a németek bírálatát a közéletből, a sajtóból és a könyvekből. A kommunista Szovjetunió és a fasiszta Németország együttműködése válságot eredményezett a nemzetközi munkásmozgalomban is - írják a szerzők.
A "fasizmussal űzött cinikus játékot" Sztálin elsősorban arra használta fel, hogy az augusztus 23-án kötött egyezményhez csatolt titkos záradékban rögzítse "birodalmi igényeit", többek között a Baltikumra vonatkozóan - írja a Novoje Vremja, annak a bizottságnak az álláspontját idézve, amelyet 1989-ben hoztak létre Moszkvában a Hitler-Sztálin paktum értékelése céljából. Sok liberális visszasírja az utolsó szovjet elnök, Mihail Gorbacsov alatti glasznoszty korszakát, amikor megnyíltak a levéltárak, és szabadon lehetett vitázni történelmi kérdésekről.
Putyin lengyelországi látogatása előtt arra hívják fel a figyelmet orosz jogvédő szervezetek, hogy az állam újabban ismét agyonhallgatja a szovjet korszak olyan bűntetteit, mint több ezer lengyel tiszt kivégzése Katynban (1940). E szervezetek mély aggodalommal figyelik Sztálin, a diktátor fokozódó heroizálását. Ennek legújabb példája egy moszkvai metrómegállóban látható. A Kurszkaja állomás faláról a zsarnok halála (1953) utáni politikai enyhülés időszakában eltávolították az alábbi feliratot: "Sztálin a nemzethez való hűségre nevelt - munkára és nagy tettekre ösztönzött bennünket". A múlt hét óta a felirat ismét ott virít a metró utasainak szeme előtt.
Nem várható kompromisszum Katyn ügyében
Aligha juthat kompromisszumra Moszkva és Varsó a katyni kérdésben a még titkosított dokumentumok felszabadítására irányuló lengyel követelés alapján - jelentette ki Jurij Usakov, az orosz minisztertanács apparátusának helyettes vezetője újságírók előtt hétfőn, Vlagyimir Putyin orosz kormányfő lengyelországi látogatásának küszöbén. Kifejtette: az iratok titkosítás alóli felszabadításának Oroszországban megvan a maga rendje, s már felszabadították mindazt, amit e szabályok értelmében lehetett, vagyis ezen az alapon aligha lehet kompromisszumot találni.
Korábban Lengyelország már többször felhívta Oroszországot, hogy oldja fel a lengyel katonatiszteknek a katyni erdőben és több más helyszínen, 1940-ben történt tömeges legyilkolásáról szóló, még nem hozzáférhető iratok titkosságát. Az első vonatkozó dokumentumok 1992-ben kerültek elő az egykori Szovjetunió Kommunista Pártja archívumaiból, s akkor egy sor irat titkosságát megszüntették. Ezekből kiviláglott, hogy a volt Szovjetunió területén több mint 20 ezer, a belügyi titkosrendőrség, az NKVD táboraiban fogva tartott lengyel tartalékos tisztet, katonát, rendőrt és határőrt gyilkoltak le. Borisz Jelcin akkori orosz elnök a dokumentumokat átadta a lengyel félnek. Varsó azonban hozzáférést követel minden vonatkozó archív anyaghoz.
Usakov úgy vélte, hogy a katyni ügyet is a különösen bonyolult történelmi kérdések megvitatására alakult kétoldalú bizottság ajánlásai alapján kell megközelíteni, s ezen ajánlások lényege az volt, hogy a történelem nem gátolhatja meg a kapcsolatok fejlődését. Úgy vélte, erről igyekszik majd meggyőzni az orosz fél a lengyel vendéglátókat Putyin látogatása során. "Mit lehet tenni: akadt, ami a lengyeleknek nem tetszett, és volt, ami nekünk, de nem engedhető meg, hogy ez akadályozza a fejlődést" - mondta Usakov. Hozzátette, hogy a lengyel vezetés egy része érti ezt, és éppen ebben a szellemben zajlott le Putyin legutóbbi találkozása lengyel kollégájával, Donald Tuskkal Davosban.
Az orosz legfőbb katonai ügyészség 2004-ben indítványozta a katyni ügyben folyó nyomozás lezárását, s az indítványt a legfelsőbb bíróság katonai tanácsa idén törvényesnek minősítette. A döntés lényegében azon az alapon született, hogy az exhumálások során a lengyel vöröskereszt képviselői nem azonosították a 10 felperes rokonainak maradványait, de a bíróság hozzátette, hogy az ügyben az elévülési idő már letelt.
Putyin a II. világháború kitörésének 70. évfordulója alkalmából rendezendő gdanski emlékünnepségre érkezik Lengyelországba. Látogatása során találkozik Tuskkal, akivel a kiszivárgott hírek szerint a Lengyelországba irányuló orosz gázszállításokról és számos más kétoldalú kérdésről szándékozik tárgyalni. Tusk jelezte, hogy szó lesz az amerikai rakétapajzs-elemek lengyelországi telepítésének kérdéséről is, amennyiben az orosz kormányfő ezt felveti, továbbá, hogy kérni szándékozik a katyni iratok titkosságának feloldását.
A Gazeta című orosz lap hétfőn azt írta, hogy a lengyelek a titkosság feloldását és Putyin bocsánatkérését várják, de alighanem hiába.
Putyin elítélte a Molotov-Ribbentrop paktumot
Békülékeny hangnemet ütött meg Vlagyimir Putyin orosz kormányfő a Gazeta Wyborcza című lengyel napilap hétfői számában megjelent cikkében, amelyben "erkölcstelennek" nevezte a II. világháború előestéjén aláírt, Lengyelország sorsát megpecsételő szovjet-német megnemtámadási szerződést, közkeletű nevén a Molotov-Ribbentrop paktumot.
Az orosz kormányfő részt vesz a II. világháború kitörésének 70. évfordulója alkalmából Gdanskban rendezendő keddi emlékünnepségen. Ez alkalomból jelent meg cikke Levél a lengyelekhez címmel a tekintélyes baloldali-liberális lengyel napilapban. Putyin ritkán publikál saját cikket a külföldi sajtóban. Legutóbb három évvel ezelőtt jelent meg egy dolgozata a Financial Times című lapban, amelyben kifejtette véleményét az Oroszország és az Európai Unió közötti kapcsolatok fejlődéséről.
"Minden kétséget kizáróan, teljes joggal el lehet ítélni a Molotov-Ribbentrop paktumot" - írta az orosz miniszterelnök a lengyel lapban az 1939. augusztus 23-án aláírt, titkos záradékában egyebek között Lengyelország felosztását rögzítő megállapodásról. Emlékeztetett arra, hogy a szovjet parlament már 1989 decemberében "egyértelműen erkölcstelen jellegűnek" ítélte a paktumot. Putyin egyszersmind javasolta, hogy "nyissanak új lapot" az orosz-lengyel viszonyban.
Putyin szerint a "nyugati demokráciák" megpróbáltak megegyezni Hitlerrel, hogy Kelet felé tereljék a náci diktátor agresszióját. Felidézte, hogy Nagy-Britannia és Franciaország már egy évvel a hasonló szovjet megállapodás előtt - 1938-ban - Münchenben szerződést írt alá a náci Németországgal, és ezzel - mint írta - minden remény elveszett, hogy egységfrontot alakítsanak ki a fasizmussal szemben. A müncheni egyezmény következménye volt, hogy a Szovjetunió nem háríthatta el Németország megnemtámadási szerződésre vonatkozó javaslatát - írta.
Megjegyezte azonban, hogy a II. világháború okait nemcsak a müncheni egyezményben kell keresni, hanem az I. világháborút lezáró versailles-i békeszerződésben is, amely "megalázta Németországot", és sok "időzített bombát" hagyott maga után. Emlékeztetett arra is, hogy még 1939 szeptembere, a II. világháború kitörése előtt megkezdődött az európai határok megváltoztatása. Németország bekebelezte Ausztriát, Csehszlovákiát pedig feldarabolták, amelyben nemcsak Németország, hanem Magyarország és Lengyelország is részt vett - idézte fel az orosz miniszterelnök.
Putyin szerint mindebből az a tanulság vonható le, hogy nem lehetséges sikeres kollektív biztonsági rendszert létrehozni a kontinens minden állama, köztük Oroszország részvétele nélkül. Az orosz nemzet megérti a lengyeleknek a katyni mészárlással kapcsolatos érzéseit. Lengyelországnak és Oroszországnak közösen kellene ápolnia e bűntett áldozatainak emlékét - írta.
