2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
ITT támogathatsz bennünket

A rendszerváltás szimbólumává vált a Bős-Nagymaros elleni küzdelem

2009. május 13. 10:16 MTI

A rendszerváltás szimbólumává vált a bős-nagymarosi vízlépcső építése elleni küzdelem, hiszen a kérdés összeforrasztotta a Kádár-rendszer kritikáját megfogalmazókat a környezetvédőkkel.


A szakértők egybehangzó állítása szerint az ügyet csak egy olyan kompromisszumos megoldással lehet végleg lezárni, amely egyszerre kezeli az ökológia, az erőmű és a hajózás szempontjait. Magyarország és Csehszlovákia 1977 szeptemberében kötötte meg az államközi szerződést a bős-nagymarosi vízlépcső megvalósításáról, a megállapodás szerint a létesítmények 38 százalékban Magyarországon, 62 százalékban Csehszlovákiában helyezkednek el, az elkészült beruházás 50-50 százalékban közös tulajdon lett volna.

A szerződés felbontása után néhány évvel a felek a Hágai Nemzetközi Bírósághoz fordultak a vitás kérdések miatt, az ítélet mind a folyó elterelését, mind a vízlépcső-szerződés felbontását jogtalan cselekménynek minősítette. Szlovákiának tudomásul kellett vennie, hogy a nagymarosi vízlépcső nem épül meg, Magyarországnak pedig azt, hogy a bősi erőmű továbbra is működik.



Jelenleg a "betonosok és a zöldek" állnak szemben egymással az erőmű körüli vitában, amely Szlovákiában a korábbi sikertelenség, illetve a Magyarországgal és Csehországgal szemben megfogalmazott nemzeti törekvés egyik jelképe is lett a rendszerváltás után. Magyarországon a politikai nyomás volt a legmeghatározóbb abban, hogy Németh Miklós miniszterelnök 1989. május 13-án felfüggesztette a bős-nagymarosi vízlépcső munkálatait. A rezsim új arcát lehetett látni 1988. szeptember 12-én, amikor a hatóságok nem kívántak erőszakosan fellépni a 70 ezres - vízlépcsőt ellenző - békés tüntetőkkel szemben.



A vízlépcsőt ellenzők legfontosabb érve az volt, hogy az építkezés tönkreteszi Budapest és környéke ivóvízbázisát. A vízáramlás sebességének csökkenésével hihetetlen mértékben leromlott volna a folyó öntisztuló képessége, vagyis az ivóvíz bázisban nagyobb arányban jelent volna meg a lebegtetett hulladék és a kiülepedő nehézfémek. A beruházás ráadásul tönkretette volna a Duna legértékesebb, a Nagymaros és Visegrád közötti látványát, illetve elárasztotta volna az ártéri erdőket, és öntözővíz nélkül hagyta volna a mezőgazdaságot.

A síkvidékre tervezett vízierőműveken hegyek és völgyzárógát hiányában mesterséges medret, töltéseket, és tározó tavat építenek ki a folyóval párhuzamosan, ami rendkívül nagy területen alakítja át a folyót, úgy, hogy ezzel egy időben nagyon kevés elektromos energiát állítanak elő. A beruházás nagyságát szemlélteti, hogy a Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszer mintegy 190 kilométeren alakította volna át a Dunát. Ebből a magyar területre tervezett nagymarosi vízlépcső 180 megawatt (MW) energiát termelt volna, míg például a jelenleg építés alatt álló, megközelítőleg futball-pálya nagyságú, gönyűi gázturbinás erőmű 420 MW villamos energiát állít elő.



A magyar szakaszon végül 10-20 százalékos készültségig jutott a beruházás, míg Szlovákiában beüzemeltek egy, a korábbi tervek teljes kapacitását el nem érő erőművet. A csúcsra járatás lehetőségének elmaradásával elkerültük a legnagyobb ökológiai kárt, a Duna vízhozama ennek ellenére az eredeti 2050 köbméter/másodpercről, 200-400 köbméterre csökkent, aminek köszönhetően az úgynevezett Öreg-Duna ártéri ökoszisztémája állandó vízhiánnyal küszködött, a mellékágrendszer pedig nagymértékben kiszáradt.

Bár a szakemberek az 1997-ben kihirdetett hágai ítéletét figyelembe vevő megoldást dolgoztak ki szlovák zöldszervezetekkel és tudományos csoportokkal, továbbá Mikolics Sándorral, a vízlépcső magyarországi tervezőjével közösen, ennek ellenére jelenleg nem történnek érdemi lépések a kérdésben.

Kovács György, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) szakmai főtanácsadója elmondta: a 20 évvel ezelőtti időkhöz képest pillanatnyilag szakértői szinten folyik tárgyalás a bős-nagymarosi vízlépcső ügyében. A bős-nagymarosi tárcaközi bizottság titkára kifejtette: az érintett két ország szakértőinek 2009 végéig kell megtalálniuk a hágai ítéletnek és az Európai Unió környezetvédelmi előírásainak megfelelő rendezési célokat és az azok megvalósítására alkalmas intézkedéseket . A magyar oldalon hat nemzetközi szakértő részvételével zajló "intenzív műhelymunka" egyszerre keres megoldást a környezetvédelem, az energetika és a hajózás szempontjainak - húzta alá a zöldtárca képviselője. A még kifizetetlen számlák és károk rendezésére, illetve az üzemeltetési feladatok tisztázására csak ezt követően kerülhet sor - fűzte hozzá.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár