Rejtélyek övezik a titokzatos japán kőköröket

A kései Dzsomon-kultúra idején (i.e. 2400-1000) észak felé költöztek az emberek: a felmelegedés miatt egyre nagyobb területek váltak lakhatóvá, miközben az állandó esőzések komoly kárt tettek Tokió és Nagoya lakóterületeiben. Ekkor népesíthették be Osorót is, amely ma Otaru városához tartozik. A kultúra speciális temetkezései szokásokkal rendelkezett: a kor más kultúráival ellentétben megpróbálták élesen elválasztani az élők és halottak világát. Ebből következik a kőkör építésének titka is: egyes kutatók szerint az talán egy temető lehetett.

Isikava Naoaki, a helyi múzeum vezetője szerint a körnek sok más funkciója is lehetett - csakúgy, mint a temetőként és gyógyító központként is használt Stonehenge-nek is. A korban több hasonló építmény készült: Japán északi részén 30 hasonló építmény maradt fenn, ezek közül a legnagyobb több ezer kőből áll, és Ojuban található. A temető-elméletet azonban leletek nem támasztják alá, hiszen a körökben soha, egyetlen emberi csontdarabot sem találtak. Van, akik szerint erről s savas föld tehet, amely már régen eltüntetett minden hasonló maradványt.

Japánban elsőként európai és amerikai régészek végeztek archeológiai kutatómunkát a 19. század végén és a 20. század elején, hiszen a japán kutatók csak a nacionalista mítoszokat alátámasztó tényeket keresték - így az ország számára ma is fájdalmas pont, hogy a császári család akár Koreából is származhat. A második világháború végével aztán megváltozott a helyzet, és japán régészek is dolgozni kezdtek: ma 4000 aktív szakember tevékenykedik a szigetországban.

Az egyik első kutató a skót Neil Munro volt, aki szerint a kőkörökből csillagászati megfigyeléseket végezhettek. Isikava azonban ezzel nem ért egyet: a japán kör az ott talált rituális tárgyak mennyisége miatt minden bizonnyal temető lehetett, ezt támasztja alá az is, hogy szerinte más miatt nem nagyon építettek volna hasonló struktúrát.

Egyes elméletek szerint azonban piactér, vagy egy helyi kereskedelmi központ is üzemelhetett a kövek között, és egyesek azt is elképzelhetőnek tartják, hogy az csak egy gondosan rendezett hatalmas szemétdomb helyét jelölhette; ezt támasztja alá a mellette kiásott 400 ezer lelet is. Biztosat azonban senki sem tud mondani.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­nyár
Múlt-kor magazin 2020

• Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
• Főszerkesztői köszöntő
• Az erotika stílusa: Josephine Baker
• A kis magyar–osztrák háború és következményei
• Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
• Erdélyi életstratégiák Trianon után
• A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
• A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
• Erdélyi fatányéros orosz jazzel