Zrínyitől Jászaiig – 50 elszánt nő a magyar történelemből

A kötetben az elmúlt évezred minden szakaszából feltűnnek történelmi szereplők, így olvashatunk Szent István édesanyja, Sarolt életéről vagy akár a világ legjobb női sakkozójává váló Polgár Judit karrierjéről is. A jól ismert nevek, így például Mária királynő, Zrínyi Ilona, Kossuth Zsuzsanna vagy éppen Jászai Mari mellett, számos olyan aszonnyal is megismerkedhetünk, akinek élettörténete és teljesítménye jobbára ismeretlen még a széles közvélemény előtt.

Így például külön fejezet szól Ráskay Leáról, aki az első név szerint ismert női kódexmásoló volt a magyar történelemben. A fiatal lány a Nyulak-szigetén (ma Margit-sziget) álló domonkos apácakolostorban élt a 16. század első felében, ahol valószínűleg a könyvtárosi teendőket látta el a kódexmásolás mellett. Az általa másolt kódexek – amelyeket jellegzetesen szép kézírása révén sikerült azonosítani – többségében jól ismert női szentek, például Árpád-házi Szent Margit vagy éppen Szűz Mária élettörténetével találkozhatunk.

Megismerkedhetünk Hugonnai Vilmával, aki a dualizmuskori Magyarországon nem elégedett meg a grófkisasszonyok kényelmes életével és elhatározta, hogy orvossá válik. Svájcba utazott, ahol a zürichi egyetemen – ápolónői fizetéséből fenntartva magát – sikeresen lediplomázott 1879-ben. Magyarországon azonban ekkor nők még nem járhattak egyetemre, ezért egészen 1897-ig kellett várnia arra, hogy idehaza is elismerjék külföldön szerzett oklevelét és az első női orvossá avassák.

Nem kevesebb akadályt kellett leküzdenie Ungár Margitnak sem, aki az első női ügyvéd volt Magyarországon. Bár az orvosi és bölcsészettudományi karok 1895 óta már nyitva álltak a nők előtt, a jogi és mérnöki karokra először csak 1918-ban jelentkezhettek – amely engedélyt aztán egy évvel később visszavonták. Ungár azonban bekerült a szerencsés évfolyamba, majd tanulmányai elvégzése és hosszú viták után végül jogi gyakorlatra is felvették. A korabeli sajtó rendre nagy lelkesedéssel számolt be sikeres ügyvédi szakvizsgájáról, majd a tárgyalótermekben tartott védőbeszédeiről. A Feministák Egyesületének tagjaként több parlamentnek szóló beadvány is fűződik a nevéhez, amelyek például a nők választójoga és házasságon kívül született gyermekek védelmében íródtak.

A további fejezetekben olvashatunk még az első magyar régésznő, Torma Zsófia páratlan felfedezéseiről, az első női pilóta, Steinschneider Lilli kalandjairól vagy éppen az amerikai munkatársai által csak „Napkirálynő” néven emlegetett Telkes Máriáról, aki a napenergia tárolásának úttörője volt. Megismerkedhetünk még a négyszeres műkorcsolyavilágbajnok Kronberger Lilivel, az első világháború lövészárkaiból tudósító Vészi Margittal vagy éppen a pipáján előszeretettel pöfékelő cigányprímás, Czinka Panna sikereivel is.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye