Vandálok pusztítják Platón athéni Akadémiáját

Az athéni Eleonasz negyedben található régészeti park területén az ókori márványtömböket falfirkák borítják, a történelmi műemlékek között pedig kóbor állatok számára tákolt menedékek, valamint illegális tűzrakóhelyek találhatók.

A lap helyszíni tapasztalatai és a helyi lakosok beszámolói alapján az érdemi felügyelet nélkül hagyott parkban rendszeresek a bűncselekmények, a terület szélén egy konténerben kialakított Digitális Múzeum ablakait pedig betörték. A tájékoztató feliratok hiánya miatt a nemzetközi egyetemekről - többek között az Egyesült Államokból, Nagy-Britanniából és Németországból - érkező kutatók és hallgatók számára szinte beazonosíthatatlanok a Kr. e. 4. századi filozófiai iskola pontos maradványai.

Jeórjiosz Szteirisz, az Athéni Nemzeti és Kapodisztriasz Egyetem középkori és reneszánsz filozófiaprofesszora a lapnak nyilatkozva rámutatott az emlékezetpolitikai paradoxonra. Míg az Arisztotelész által alapított, történelmileg kisebb presztízsű és rövidebb ideig működő rivális iskola, a Lükeion (Líceum) ma gondozott régészeti parkként funkcionál, addig a mintegy ezer éven át fennálló, a korabeli világ legkiválóbb elméit vonzó platóni Akadémia területe teljesen gazdátlan. A biztonsági hiányosságokat jól mutatja, hogy a közelmúltban egy külföldi filozófiaprofesszort a lelőhelyen fényes nappal raboltak ki, más tudományos rendezvényeket pedig a parkban randalírozók zavartak meg.

Platón Kr. e. 387 körül alapította meg iskoláját az ókori Athén nyugati határában, a Kéfiszosz folyó és a Kolónosz Hippeiosz domb közelében fekvő ligetben. A tudományos kutatások a területen 1908-ban kezdődtek Panajótisz Kasztriotisz vezetésével. Az átfogó feltárásokat az 1920-as évek végétől Panajótisz Arisztofron építész finanszírozta, Konsztantinosz Kuruniotisz régészprofesszor irányítása mellett.

Ekkor azonosították az Akadémiát a Dipülon-kapuval összekötő ókori utat, egy Kr. e. 5. századi temetőt, valamint 1933-ban a híres négyzetes perisztüliont (oszlopcsarnokot), amely a kutatók szerint a filozófiai viták vagy a testgyakorlás helyszíne lehetett. A második világháború miatt megszakadt, majd az 1950-es években Foivosz Sztavropulosz által folytatott ásatások során került elő Lükurgosz athéni szónok családjának temetkezési helye is.

Az Akadémia nem pusztán egy ókori romkert, hanem a kritikai gondolkodás, a logika és a dialógusra épülő tudományos módszertan fizikai szülőhelye. A görög szakemberek és a nemzetközi tudományos közösség képviselői szerint az ókori athéni filozófiai hagyomány központjának rehabilitációja és a modern egyetemi hálózathoz való szerves integrálása elengedhetetlen lenne ahhoz, hogy a terület betölthesse eredeti, a globális kulturális örökségben elfoglalt rangjának megfelelő szerepét.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2014

• Elhagyott kastély a 19. századi "Chicagóban"
• Rembrandt, a titokzatos
• Híres történelmi csókok
• Ilyen volt Hitler magánélete egy hódolója szerint
• A budai zsidóság az oszmán hódoltság idején
• A Horthy-Hitler-találkozók históriája
• Meghökkentő múltbéli fogások
• A Horthy-kultusz és a magyar zsidóság
• Az életébe került a mexikói kaland Ferenc József öccsének