Valóban át akart térni II. Henrik angol király az iszlámra?
2020. április 7. 19:49 Múlt-kor
A 12. századi uralkodó a canterburyi érsekkel rendkívül heves ellentétbe keveredve azt is kilátásba helyezte, hogy elhagyja a kereszténységet az iszlámért. Mennyire beszélhetett komolyan, és hogyan alakultak volna az események, ha valóban áttér?
Korábban
Levél a pápának
1168 tavaszán II. Henrik angol király levelet írt III. Sándor pápának. Míg ebben a tényben nem volt semmi rendkívüli, Henrik levelének tartalmában annál inkább: az angol uralkodó az iszlám hitre való áttéréssel fenyegetőzött.
A fenyegetőzés nem volt szokatlan viselkedés Henriktől: ugyanolyan alapvető eszköze volt uralkodásának, mint gondosan kiszámított dührohamai, diplomáciai érzéke, gyors mozgású seregei, és ellenségeiből csodálatot kiváltó ostromtechnikája. Henrik nem válogatott a fenyegetőzések célpontjaiban, az alattvalóitól a pápáig bárki szóba jöhetett.
Ez az eset azonban mégis különállt a korábbiaktól. Európa keresztény nagyhatalmai 1097 óta hadakoztak a Szentföldön az iszlám ellen, és több hídfőállást is kialakítottak itt: a Jeruzsálemi Királyság, az Antiochiai Fejedelemség, valamint az Edesszai és a Tripoliszi Grófság továbbra is tartották magukat. Az iszlámot egyértelműen ellenségnek tekintették Európában.
Mindemellett Henrik nem csupán Anglia királya volt: Normandia és Aquitania hercege, Maine, Anjou és Touraine grófja is volt, Franciaország nagy területeinek ura.
A korabeli világ egyik leghatalmasabb embereként Skócia déli határától a Közel-Keletig széles körben bírt óriási befolyással – a Jeruzsálemi Királyság uralkodója és vezetői mind rokonai voltak.
Ha Henrik komolyan értette a pápának küldött fenyegetést, annak következményei alapjaiban fenyegették az európai rendet.
Elképzelhető-e tehát, hogy mindössze nagyhangú, ám üres dühöngésről volt szó? II. Henrikre jellemzőek voltak a kevély szavak is, amikor kedve úgy hozta.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Új kampánnyal hívja fel a figyelmet a Szintlépés Alapítvány az adó 1%-ának fontosságára 17:40
- 7+1 híres merénylet a történelemből 17:20
- Bányatörvényeket is fordított a Nap és a Föld távolságát elsőként meghatározó Hell Miksa 17:05
- Szökött rabszolgáknak és bűnözőknek is menedéket nyújtottak a római katakombák 14:20
- Színészportrék és workshopok színesítik az nemzetiségi színházak idei fesztiválját 13:20
- Visszakerült Kolozsborsára a budapesti raktárépületből előkerült görögkatolikus harang 11:20
- Görkorcsolyás lányok tették sikeressé a világ leghíresebb gyorsétteremláncát 09:50
- Közös sírba temették az egykor egymástól elválasztott skolasztikust és tanítványát, Héloïse-t 09:05