Újraindítja a krími ásatásokat a szabadon engedett régész

A lengyel hatóságok 2025 decemberében, egy európai körút során vették őrizetbe Varsóban az orosz szakembert egy ukrán nemzetközi elfogatóparancs alapján. Bár egy lengyel bíróság 2026 márciusában jóváhagyta a kiadatást, a régészt április 28-án Fehéroroszország közvetítésével, egy több főt érintő fogolycsere-egyezmény keretében átadták Oroszországnak.

Szabadulását követően Butyagin a Vesti orosz állami hírügynökségnek nyilatkozva megerősítette: ha a szervezési feladatok engedik, még a nyári szezonban visszatér a Kercs közelében fekvő régészeti helyszínre. Az ukrán főügyészség 2024 novembere óta folytat eljárást a kutató ellen, akit a nemzeti jelentőségű kulturális örökség részleges megsemmisítésével, valamint 4,8 millió dollár értékű károkozással vádolnak, és a távollétében is folytatják a nemzetközi jogi lépéseket.

Alekszandr Butyagin 1999 óta vezeti az Ermitázs északi-fekete-tengeri klasszikus régészeti részlegének expedícióját a Krím-félszigeten. Mürmékion az i. e. 6. században alapított, a Boszporoszi Királysághoz tartozó jelentős ókori görög polisznak számított, amelynek feltárása gazdag leletanyagot biztosít a hellenisztikus korszak kutatásához. Az ásatások a félsziget 2014-es orosz annexióját követően is megszakítás nélkül folytatódtak, Kijev hivatalos álláspontja szerint azonban mindez az ukrán állam engedélye nélkül, azaz illegálisan zajlik.

Az ukrán hatósági vádak fókuszában egy olyan páratlan kincslelet áll, amelyet Butyagin expedíciója tárt fel a megszállás évei alatt: harminc darab kifogástalan állapotú ókori aranypénz, amelyek közül huszonhat Nagy Sándor (i. e. 336–323), négy pedig féltestvére és utóda, III. Philipposz Arrhidaiosz (i. e. 323–317) uralkodása alatt vert sztatér. Ezek a fizetőeszközök a makedón hódítások korának legfontosabb veretei voltak, jelenlétük a Krímben pedig a fekete-tengeri térség kiterjedt ókori kereskedelmi kapcsolatait bizonyítja.

Az ukrán Külügyminisztérium közleménye rámutat: a leletek illegális elszállítása Oroszországba nemcsak Ukrajna, hanem az egyetemes történettudomány számára is veszteséget jelent, és Moszkva a kulturális értékek kisajátítását a terület feletti ellenőrzés legitimálására használja fel.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
  
• Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait