Trója felfedezése indította dicstelen jelenkori útjára az addig szerencsét jelentő horogkeresztet
2020. június 12. 18:02 Múlt-kor
Korábban
A kőkorszaktól a középkorig
A jelkép valódi gyökerei azonban még Trójánál is régebbre nyúlnak vissza: az első ismert horogkereszt-ábrázolás mintegy 15 000 évvel ezelőttre datálható.
Egy 1908-ban a mai Ukrajna területén talált, mamutagyarból készült madárfigurába vésve számos, egymásba kapcsolt horogkereszt látható, pontos jelentésük nem ismert – egyesek szerint termékenységszimbólumok lehetettek.
Az alakzat létrejöttének körülményeit is homály fedi – talán azért vált annyira elterjedtté már az ősi világban, mert viszonylag könnyen létrehozható geometriai minta, de az is lehet, hogy egy üstökös, csillag, szupernóva vagy egyéb különleges égi jelenség inspirálta.
Az önálló, egyes horogkeresztek legkorábbi példái a Kárpát-medencéből származnak, a neolit kori Vinča–Tordos-kultúra által hátrahagyott mintegy 7000 éves tárgyakon.
A bronzkorban már Európa-szerte feltűnik a szimbólum: az illírek számára a Napot jelképezte, de feltűnik Mezopotámiában vert pénzeken, ókori görög vázákon és ruházaton, valamint római mozaikokon is.
Számos, az ókori keltákhoz köthető tárgyon előfordul különféle formákban – az 1857-ben Londonban előásott vaskori leleten, az úgynevezett Battersea-pajzson például 27 darab horogkereszt található.
Létezik azonban ennél jóval régebbi példa is Nagy-Britanniából: a Yorkshire-i Ilkley Mooron talált „szvasztikakőre” körülbelül Kr. e. 2000 körül faraghatták a mintát.
A görögül gammadión, avagy tetragammadión (négy darab, talpánál összeillesztett „gamma” betűként elképzelve) néven ismert jelképet a középkori heraldika egyes forrásai fylfot néven emlegetik.
A korai keresztény ikonográfiában előfordul, mint Krisztus halál feletti győzelmének jelképe, de az észak-európai őshitekben a különféle viharistenekkel összefüggésben is használták, a számiktól (akiknek sámándobjain is megfigyelhető) a germán és balti népekig.
A középkori keresztény templomépítészetben is sokáig gyakori volt – az 1040 körül épült lambachi bencés apátság külső kő- és faelemein számos helyen szerepelt, itt látta vélhetően először 1897-98 körül az apátsági iskolába járó nyolcéves Hitler is.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
zsidóság
- Zsidómentő lengyel asszonynak állított emléket a Pilecki Intézet
- Előkerültek a párizsi zöldcédulás razzia elveszett fotói
- Bemutatták a Kaufmann-haggáda fakszimile kiadását
- Összetettebb története van a húsvétnak, mint azt először hinnénk
- Ősi papiruszok árulják el a zoroasztrizmus és a zsidó vallás kapcsolatát
- Rekordáron kelt el a nácik által elrabolt, 15. századi Rothschild-imakönyv
- A Magdala kő és a legkorábbi menóra ábrázolás
- Az első asszír felirat Jeruzsálemben
- Egy elfeledett zsinagóga nyomában
- DNS-vizsgálatokkal igazolták az 5500 évvel ezelőtti szibériai pestisjárványt tegnap
- Új emléktábla őrzi Zakopanéban a lengyel–magyar összefogás hőseinek emlékét tegnap
- Mobil múzeumban mutatják be a brit állami gyűjteményt tegnap
- Időutazót láttak egy második világháborús archív fotón tegnap
- Középkori táblajátékot tártak fel a marokkói Valila romjainál tegnap
- Eltávolították a vorkutai GULAG-áldozatok ukrán emlékművét tegnap
- Új történelmi kémregénnyel jelentkezik Kazuo Ishiguro tegnap
- Ismeretlen Bartók-mű kézirata került elő tegnap
























