Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére

A legszorgalmasabb trónkövetelő

Az idősödő Könyves Kálmán 1112-ben első feleségének halála után a kijevi nagyfejedelem lányát, Eufémiát vette feleségül. A király azonban hamarosan házasságtörésen érte új hitvesét, akit ezért eltaszított magától és hazaküldte orosz földre. Eufémia ekkor azonban már terhes volt és hamarosan egy fiúgyermeknek adott életet, aki a Borisz nevet kapta. Kálmán sosem ismerte el sajátjaként a gyermeket, Borisz azonban élete végéig Árpád-házi hercegnek tartotta magát és származását hangsúlyozandó fel is vette a Kalamanosz nevet.

Borisz a magyar történelem legkitartóbb trónkövetelőjévé vált. Egyesek szerint már 1128-ban próbálkozott a korona megszerzésével, ebben az évben ugyanis a Krónika egy nehezen értelmezhető epizódja szerint egy bizonyos Bors igyekezett szembeszállni II. Istvánnal. Bár eme Bors és Borisz azonosítása korántsem egyértelmű, ahhoz már nem férhet kétség, hogy 1130-31 környékén Borisz Bizáncba ment, hogy a császár segítségét kérje törekvéseihez. Bár feleségül kapta a bizánci uralkodó egyik rokonát, Anna Dukaina hercegnőt, a remélt hadi támogatást nem nyerte el.

Borisz ezután Lengyelországba ment, ahol elnyerte III. Boleszláv támogatását. Itt több magyar főember is felkereste őt és elismerte jogát a koronához II. Vak Bélával (Könyves Kálmán fiának, II. Istvánnak utódjával) szemben. A trónkövetelő és lengyel seregei végül 1132-ben indították meg támadásukat, de a Sajó menti csatában vereséget szenvedtek a magyar királytól, így Borisznak ismét le kellett tennie álma megvalósításáról.

A trónkövetelő következő lépésére közel másfél évtizedet kellett várni. 1146 tavaszán a német, a cseh és az osztrák uralkodó támogatását élvezve zsoldoshadsereget fogadott és elfoglalta Pozsony várát. II. Géza azonban bőkezű váltságdíjjal lekenyerezte Borisz zsoldosait, akik így feladták az erősséget. A magyar király ellentámadást is indított ekkor a Boriszt támogató osztrák herceg ellen és a Fischa menti csatában fényes győzelmet aratott.

Borisz ezután új taktikához folyamodott. Elrejtőzött az 1147-ben Magyarországon keresztül haladó francia keresztesek soraiban és arra készült, hogy lázadást robbantson ki II. Géza ellen. Borisz azonban hamarosan lebukott és Géza határozott szemrehányására VII. Lajos francia király sietve tovább is vitte magával a cselszövőt Bizánc felé.

1150-ben Manuél bizánci császár magyarországi hadjárata során Borisz egy önálló seregrész vezetését kapta feladatul, katonáival feldúlta az egész Temesközt. Ez volt valószínűleg az utolsó alkalom, hogy magyar földön járt, ugyanis néhány évvel később egy besenyőkkel vívott ütközetben életét vesztette. Fia, Konstantinos Kalamanos magas rangot szerzett magának a bizánci nemesség soraiban és 1163-1175 között Kilíkia tartomány helytartójaként is szolgált. Bár a korszak bizánci-magyar háborúiban ő is harcolt a magyar király seregei ellen, nincs arra utaló forrás, hogy apjához hasonlóan őt is foglalkoztatta volna a magyar korona megszerzésének gondolata.

1. Moson és Pozsony királya
2. A legszorgalmasabb trónkövetelő
3. Az Anjou-ház utolsó aranyágacskája
4. A törvénytelen királyfi
5. Az utolsó király visszatérési kísérletei

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

sport

• Szabadtéri fotókiállítás mutatja be a negyvenéves Hungaroring történetét
• Ókori edzőtermi bérletre bukkantak Egyiptomban
• Futottak-e az emberek a középkorban?
• Népkonyhaként működik Diego Maradona argentínai szülőháza
• Bélyegkibocsátással tiszteleg a Magyar Posta a száz éve született Papp László előtt
• Milliókat mozgatott meg a vörös olimpia
• Mit jelent valójában a mens sana, és hogyan értettük félre?
• Beolvasztott dicsőség? Az FA-kupa első trófeájának titokzatos története
• Az olmék gumilabda titka