Széchenyinek nem volt ínyére a zsarnokölő Bánk bán története

Bukással kezdődött

A Pesten joggyakornokként tevékenykedő Katona Józsefet az 1810-es években jobban érdekelte a drámaírás, mint a paragrafusok száraz világa, így a Magyar Pesti Játékszín Társaság munkatársaként több drámát is írt.

Köztük volt a Bánk bán, amelyet az Erdélyi Múzeum című folyóirat 1814. évi pályázatára készített el. A beadott mű azonban leszerepelt, nemhogy a díjazottak között nem kapott helyet, de az ítészek említésre méltónak sem találták.

A komoly dramaturgiai baklövéseket tartalmazó művet Katona végül 1819-ben átdolgozta, módosította a cselekmény időpontját is, így történelmileg hitelesebb lett a darab.

A szakma azonban ekkor sem kapta fel a történetet, mivel a cenzúra az ország felett regnáló Habsburgokra veszélyesnek ítélte a német származású, és a magyar főnemesekkel nem éppen szívélyes viszonyt kialakító Gertrúd magyar királyné darabbéli megöletését.

A Bánk bán az íróasztalfiókban porosodva várta a szebb napokat. Katona azonban nem tudott várni, beszüntette irodalmi tevékenységét, letette a tollat, és az 1820-as évek derekától fogva szülővárosa, Kecskemét főügyészeként tevékenykedett, és nem érhette meg darabja 1833-as kassai ősbemutatóját sem.

A kassai nyitányt követően a Bánk bán műsorra került Budán, Debrecenben és Kolozsvárott, sőt 1839-ben eljutott a Nemzeti Színházba is, de a cenzúra megítélése ekkor sem változott.

[galeria_kep_41701]

Még az óvatos reformpárti Széchenyi Istvánnak is sok volt a „rebellis” elem, mert a dráma megtekintése után így nyilatkozott: „Megfoghatatlan, hogy a kormány megengedi ily esztelenség előadását.”

Az idegen zsarnokölő Bánk bán történetének népszerűsége az 1848-as forradalom idején érte el csúcsát. Március 15-én a Nemzeti Színházban akkora volt a lelkesedés, hogy a bezúduló, kokárdákkal feldíszített közönség miatt be kellett rekeszteni az előadást.

A darabot ugyanis elsodorta a hazafias lelkesedés, így a Bánk bán végül egy közös Szózat- és Himnusz-éneklésbe torkollott. Ilyen „felforgató” múlttal a háta mögött nem csoda, hogy a szabadságharc bukása után Katona műve továbbra is a tiltólistán maradt, és csak az 1860-ban bekövetkezett politikai enyhülés után tekinthette meg ismét a közönség, immáron egy új műfajban feldolgozva.

1. Bevezető
2. Cimbalommal és verbunkossal fűszerezett opera

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról