Római katonai tábort találtak a Pireneusokban
Egy eddig ismeretlen római katonai tábor nyomaira bukkantak a spanyolországi Pireneusokban, amely fizikai bizonyítékot szolgáltat az időszámításunk előtt 39-ben levert cerretánus felkelés pontos helyszínére. A Barcelonai Autonóm Egyetem (UAB) kutatói által térinformatikai eszközökkel feltárt, feliratos fegyverleleteket is tartalmazó lelőhely azonosítása újrarajzolja a római hódítás végső, hispániai szakaszának földrajzát, régészetileg is igazolva a korabeli történetírói forrásokat.
- Egy eddig ismeretlen római katonai tábort azonosítottak a spanyolországi Pireneusokban.
- A helyszínen talált, Gnaeus Domitius Calvinus hadvezér nevével ellátott ólom parittyalövedékek régészetileg is igazolják az i. e. 39-es cerretánus felkelés leverésének pontos helyszínét.
A Paisatge i Territori a la Cerdanya Antiga (PATCA) kutatási program keretében, Oriol Olesti, Joan Oller és Jordi Morera régészek vezetésével végzett szisztematikus felmérés a Lleida tartománybeli Urús községhez tartozó Collet de Jovell magaslatára fókuszált. A szakemberek fejlett térinformatikai (GIS) technológiával dokumentálták és georeferálták a felszínre került fémleleteket, ami lehetővé tette a katonai település belső szerkezetének elemzését.
A vizsgálatok során a római legionáriusok szandáljait rögzítő vaskapcsok, fibulák és érmék mellett olyan ólom parittyalövedékek kerültek elő, amelyek kormeghatározása egyértelműen a római köztársaság végső időszakára mutat.
Az azonosítás kulcsát két olyan ólomlövedék jelentette, amelyeken a „CN(eus) D(omitivos)” rövidített felirat maradt fenn. Az epigráfiai elemzések szerint a véset minden kétséget kizáróan Gnaeus Domitius Calvinusra utal, aki i. e. 39-ben töltötte be Hispania Citerior provincia kormányzói tisztségét, egyben Augustus (akkor még Octavianus) képviselőjeként tevékenykedett.
Cassius Dio római történetíró feljegyzései alapján ő volt az a hadvezér, aki egy elszenvedett katonai kudarcot követően szigorú büntetőhadjáratot indított a római uralom ellen fellázadó helyi őslakosok, a cerretánusok ellen. A nevesített lövedékek ezáltal elsőrangú dokumentumként kötik össze a régészeti helyszínt egy konkrét történelmi személlyel és hadjárattal.
Az Ibériai-félsziget római meghódítása több mint kétszáz évig tartott az i. e. 218-as emporioni partraszállást követően. A mai Katalónia területén a cerretánusok alkották az utolsó olyan bennszülött csoportot, amely fegyveres ellenállást fejtett ki az itáliai hatalommal szemben. A feltárt tábor stratégiai elhelyezkedése a Cerdanya-medence felett lehetővé tette a lakosság mozgásának ellenőrzését és a kommunikációs vonalak biztosítását. A régészeti adatok szerint az i. e. 1. század második felében a cerretánus települések tömegesen elnéptelenedtek, ami egybevág Calvinus letörő hadjáratának pusztító erejével, amely megsemmisítette a pireneusi közösség politikai és társadalmi struktúráit.
A kutatók most először találtak tárgyi bizonyítékot a cerretánus felkelés és annak leverése földrajzi helyszínére, amelyet a korábbi elméletek jóval nyugatabbra tettek a Pireneusokban. A Collet de Jovell-i római tábor azonosítása szorosan összeköti Cassius Dio irodalmi beszámolóját a régészeti valósággal, és kijelöli az utolsó ismert katonai konfliktust a római légiók és a térség őslakosai között. A fegyveres ellenállás kíméletlen letörése után a terület tényleges és végleges pacifikálása már Augustus császár uralkodása alatt fejeződött be.
