Ritka római festékreceptet azonosítottak az ókori Cartagenában

A keleti fal hipotetikus helyreállítása. Forrás: npj Heritage Science (2026)

A kutatók, köztük José Rafael Ruiz Arrebola és Daniel Cosano Hidalgo a Salvius-ház jó állapotban fennmaradt falfestményeit vizsgálták meg modern archeometriai módszerekkel, többek között röntgendiffrakcióval, Raman-spektroszkópiával és pásztázó elektronmikroszkóppal.

Az elemzések kimutatták, hogy a festők a fekete, fehér, sárga és zöld színek mellett a vörös árnyalatokhoz a rendkívül drága cinóber (higany-szulfid, a korabeli „vörös arany”) és az olcsóbb vas-oxid keverékét használták. A spanyol régészekből és kémikusokból álló csoport által azonosított valódi technológiai újítás azonban a felvitel módjában rejlik: a vörös keveréket nem közvetlenül a mészvakolatra vitték fel, hanem a falfelületet előzetesen sárga goethitréteggel alapozták le.

A rétegezett eljárásnak szigorú kémiai és fizikai okai voltak. Mivel a cinóber a fény, a nedvesség és a maró hatású környezet hatására hajlamos a megfeketedésre és a lebomlásra, a goethit alapozó stabilizátorként működött, megvédve a pigmentet a gyors elszíneződéstől. A módszer alkalmazása nemcsak a falfestmények élettartamát növelte meg jelentősen, hanem a megrendelő anyagi terheit is csökkentette, mivel a kívánt élénk színhatás eléréséhez és fenntartásához kevesebb drága cinóbert kellett felhasználni.

A tanulmány szerzői – Gonzalo Castillo Alcántara, Alicia Fernández Díaz és José Miguel Noguera Celdrán – hangsúlyozták, hogy ennek a specifikus festészeti technikának eddig csupán egyetlen ismert ókori párhuzama van, amelyet a törökországi Epheszoszban tártak fel.

A kézművesek rejtett tudása

A Kr. u. 1. század végén az Ibériai-félszigeten fekvő Carthago Nova a Római Birodalom egyik legjelentősebb és leggazdagabb kikötővárosa volt. A Salvius-ház tulajdonosai a helyi patricius elithez tartoztak, akik megengedhették maguknak a legkiválóbb dekorációs anyagok, például a hatalmi szimbólumnak számító egyiptomi kék (amelynek nyomait szintén kimutatták a falakon) és a luxuscikként számon tartott cinóber beszerzését.

A római kori építészeti és festészeti technikákról elsősorban az ókori szerzők, mint Vitruvius és idősebb Plinius leírásaiból maradtak fenn írásos források. A mostani archeometriai kutatás azonban kézzelfoghatóan bizonyítja, hogy a korabeli falfestő műhelyekben a hivatalos szövegeknél jóval összetettebb, empirikus kémián alapuló és provinciákon átívelő receptgyűjtemények is léteztek.

Ezek a gyakorlati eljárások az anyagok fizikai tulajdonságainak mélyreható ismeretén alapultak, és bizonyítják, hogy a római kori mesterek a művészi kivitelezés mellett rendkívül tudatos, a tartósságot és a gazdaságosságot is figyelembe vevő mérnöki szemlélettel dolgoztak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése