2021. tél: Mesélő naplók
ITT támogathatsz bennünket

Révay Péter koronaőr izgalmas munkájából új ismereteket szerezhetünk a Szent Koronáról is

2021. október 18. 19:14 MTI

Kétnyelvű kiadásban látott napvilágot a 17. századi magyar történetírás egyik fontos darabja, a tudós koronaőr, Révay Péter (1568–1622) De monarchia et Sacra Corona regni Hungariae centuriae septem című munkája. A kétkötetes kiadványt az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) Történettudományi Intézetében működő, Pálffy Géza vezette „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport munkatársai készítették Tóth Gergely tudományos főmunkatárs irányításával – tájékoztatta az MTI-t pénteken az ELKH.
 

Revay

Mint a közleményben felidézik, Révay Péter nem elégedett meg az 1613-ban kiadott híres koronatörténetével, hét évvel később, 1620-ban egy országtörténet megírásába kezdett.

Így született meg A Magyar Királyság birodalmáról és Szent Koronájáról szóló hét század (De monarchia et Sacra Corona regni Hungariae centuriae septem), amely a szerző halála után, 1659-ben unokájának, Nádasdy Ferenc országbírónak köszönhetően nyomtatásban is megjelent.

„Révay munkája különösen saját korára nézve értékes forrás, hiszen sok új részletet tár fel a tizenöt éves háborúról (1591-1606), a Bocskai-felkelésről (1604-1606), II. Mátyás hatalomra jutásáról, az 1608. évi pozsonyi országgyűlésről, illetve az 1613. évi királyné- és az 1618. évi királykoronázásról” – írják.

A mű emellett szemlélete miatt is kiemelt jelentőséggel bír. Az igen művelt, evangélikus Révay lépten-nyomon hangoztatja benne saját politikai táborának, a világi (protestáns) elitnek a kiváltságait, illetve elvárásait a Habsburg-uralkodók felé, mégpedig úgy, hogy a korabeli politikai irodalom eszköztárát felhasználva – vagyis aforizmákon, exemplumokon, intelmeken keresztül  fejti ki nézeteit.

Az összegzés szerint Révay Péter országtörténete azért is fontos, mert a műben elsőként adott hírt a Szent Koronán látható görög uralkodóképekről, s erre alapozva azzal az új elmélettel állt elő a nemzeti ereklye eredetével kapcsolatban, miszerint Nagy Konstantin császár készíttette azt.

A most megjelent kiadás tartalmazza egyrészt Révay latin nyelvű művének kritikai kiadását, illetve azzal párhuzamosan a magyar fordítását is. A készítők mindkét szöveget bőséges jegyzetapparátussal látták el. A kiadványt Tóth Gergely, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa szerkesztette.

Az ő munkája a kötet közel százoldalas bevezető tanulmánya, valamint a magyar fordításhoz írt jegyzetek is. A szöveg gondozását és magyarra fordítását ugyancsak Tóth Gergely, illetve munkatársai, Benei Bernadett, Jarmalov Rezső és Sánta Sára végezték el.

A kiadvány első kötetében a bevezető tanulmányok, a bibliográfia és a Révay beosztása szerinti 1–5. század (vagyis a 11–15. század) története kapott helyet. A második kötetben a 6–7. (16–17.) század históriája, valamint a függelék és a mutatók találhatók.

A közreadók bíznak abban, hogy megírása után 400 évvel Révay nagy országtörténete sok érdeklődő olvasóra talál, és az új kutatásokat is ösztönzi majd – olvasható az ELKH közleményében.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tél: Mesélő naplók
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár