Rendszerint milliószám vonzza a zarándokokat a titokzatos trieri Jézus-ereklye

A vallási egység jegyében

Az ereklye – amelyet a trieri székesegyház 1974-es renoválása óta légkondicionált üvegszentélyben őriznek – valódiságát ma Trierben senki sem tudja megállapítani, és világszerte több helyen is azt állítják, hogy birtokolnak egy-egy darabot Jézus állítólagos ruhájából.

A hívők számára a köntös szimbolikája a fontos: Jézus Krisztus személyére, életének eseményeire, így keresztre feszítésére és halálára utal. A szövet hitelességének kérdésével csak 1876-ban kezdtek el foglalkozni, s közel másfél évtizedet kellett várni (1890), hogy a trieri püspökség hivatalos vizsgálatot indítson az ügyben, melynek végén megállapították, hogy a trieri hagyománynak semmi nem mond ellent.

De hogyan is néz ki ez a bizonyos ereklye, amelyre tehát János evangéliuma szerint – értékes volta miatt – a katonák sorsot vetettek, s végül nem darabolták szét? A köntös valójában egy varratlan, gazdagon ráncolt, egybeszőtt lenvászon ing, barnás-zöldes színű, elöl 147 centiméter, hátul 157 centiméter hosszú, felül 70, alul 109 centiméter széles. A köntös első részét bíbor selyemmel, a hátát bisszusszal takarták be, s bár az anyag gyapjúszövete nagyon régi, az ereklyén soha nem végeztek kormeghatározó vizsgálatot.

Mechthild Flury-Lemberg textiltörténész a hetvenes években vizsgálta meg az anyagot, és megállapította, hogy a köntöshöz taffetát és selymet, illetve gumioldatot adtak az ereklye 1512-es és 1891-es restaurálásakor, de van olyan gyapjúanyag, amely még a Római Birodalom idején került a ruhadarabba, ezért a tunika korát és származását „nem lehet pontosan meghatározni”.

Nehezíti a tisztánlátást, hogy a franciaországi Argenteuili Bazilika szintén őriz egy olyan ruhadarabot, amelyről sokan úgy tartják, hogy Jézus viselte kereszthalála előtt, s amelyen egy 1984-ben végzett vizsgálat megállapította, hogy szintén a Mediterráneumból származik, s nagyjából a trieri ereklyével lehet egykorú.

Bármi is az igazság, a Krisztus-hívők számára a szent köntös hitük egyik alapköve, amely – ahogy erre a zarándoklatok egyetemessége is utal – Isten összetartó erejét hirdeti. Elég csak a trieri zarándokkönyvet felcsapni ehhez: „Jézus Krisztus, Üdvözítőnk és Megváltónk, könyörülj rajtunk és az egész világon! Emlékezzél meg híveidről, és egyesítsd, amit szétválasztottak! Ámen!”

1. Egy vitatott Jézus-ereklye története
2. A köntös útja Jeruzsálemből Trierbe
3. Csörög a kassza
4. A vallási egység jegyében

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése