Pusztító tűzvész miatt hagyhatták el pénztárcáikat Phanagoria ókori lakói
2026. április 22. 16:21 Múlt-kor
Kisebb-nagyobb pénzérméket fedeztek fel a régészek a dél-oroszországi Phanagoriában. Az ókori fizetőeszközöket a Kr. u. 6. század környékén tomboló katasztrofális tűzvész során hagyhatták el a tulajdonosaik – közölte az Orosz Tudományos Akadémia Régészeti Intézete.

(Forrás: M.G. Abramzon, S.N. Ostapenko / Brief Communications of the Institute of Archaeology)
Korábban
A leleteket a 2023 és 2024 között zajló ásatások során tárták fel. Mihail Abramzon és Szergej Osztapenko közös tanulmányukban kifejtették: az érmék négy különböző pénztárcából származhatnak. A kutatók feltételezése szerint minden tárca legalább három olyan bronzérmét tartalmazhatott, amelyet a Boszporoszi Királyságban vertek. Ezek a korban szerény összegek voltak, ami alapján feltételezhető, hogy a pénztárcák tulajdonosai egyszerű polgárok voltak.
A felfedezést az érmék kora tette igazán figyelemreméltóvá: a Boszporoszi Királyság területén több mint 200 évvel a tűzvész előtt – vagyis Kr. e. 341-342 körül – már nem vertek ilyen bronzpénzeket. Ennek ellenére a korábban kibocsátott érmék még a 6. században is forgalomban voltak, ami rugalmas helyi pénzhasználatra utal.
Az egyik tárca ráadásul hamisítványokat is tartalmazott, amelyek bár nagyon hasonlítottak az eredeti érmékre, de rossz volt rajtuk a felirat. A hamis pénzekre a központi ellenőrzés összeomlása, illetve a hivatalos fizetőeszközök hiánya miatt lehetett szükség – ez pedig igencsak megkérőjelezi azt a feltételezést, hogy tényleg a Kr. e. 4. században kezdtek-e el hamis pénzeket verni.
Phanagoria története
Phanagoriát a Kr. e. 6. században görög telepesek alapították és rövid időn belül a térség meghatározó településévé nőtte ki magát. A Kr. e. 5. századra a terület a Boszporoszi Királyság része lett. A város ezt követően évszázadokig kulturális és kereskedelmi csomópont volt, ami összekötötte a görög világot a sztyeppei népekkel és a keleti kereskedelmi útvonalakkal.
Az érmék közelében végzett ásatások célja a helyi zsinagógakomplexum, a környező gazdasági épületek és a zsidó negyed többi részének feltárása volt, amelyek ugyanabban a tűzben pusztultak el. A régészek számos kőlövedéket is találtak a helytől nem messze, melyek alapján feltételezhető, hogy a pusztító lángok egy összehangolt katonai támadás részei lehettek.
Phanagoriában mostanában számos egyéb érdekes leletet fedeztek fel a régészek: 2025 szeptemberében például egy színházi maszk helyezte új megvilágításba a település kulturális jelentőségét.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
- A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
- Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
- Batu kán és a szláv favágók
- 17. századi hajóroncs került elő egy tengeri szélerőmű építésekor 19:30
- Felkerült az UNESCO világörökségi listájára az ókori Szardeisz 18:18
- Eredeti állapotába állítottak vissza egy átfestett Rembrandt festményt 17:41
- Újra eredeti funkciójukat töltötték be az ókori gyalogátkelők Pompejiben 17:04
- Rituális medvebőrnek hitték Svédország legrégebbi cipőjét 16:16
- A korai vasgyártás miatt irtották ki az európai erdőket 15:35
- Megújul a londoni Közlekedési Múzeum 14:47
- Ősi DNS tárta fel a középkori Szicília sokszínűségét 13:43













