Mit ettek a különféle korok katonái?

A keresztesek

A kereszteshadjáratok jellemző jelenete volt, hogy amikor az európai lovagok elérték a muszlim tábort, abbahagyták a harcot, és elkezdtek enni, ami sokszor azt eredményezte, hogy elvesztették a csatát. Ez kétszer is megtörtént Akko 1189-től 1191-ig tartó első ostroma során. A harmadik kereszteshadjárat egy megfigyelője szerint Szaladin szultán táborában több konyha is volt, és mindegyikben akár kilenc nagy üst is lehetett, amelybe négy marhafej is belefért. Ehhez fogható élelmezése a kereszteseknek nem volt.

Az átlagos keresztény katona egy ostrom során némi szárított húst és gabonát kapott, amelyből főzeléket készíthetett. Az ilyesfajta ennivalót a katona úgy hozta magával a Szentföldre, ezt kiegészíthette helyben vásárolt gyümölccsel vagy sajttal. Az első kereszteshadjárat során a lovagok többsége maga gondoskodott saját élelmiszerraktáráról, amelyért cserébe otthoni birtokai egy részének zálogosítására, vagy egyéb tulajdona eladására is szüksége lehetett. Később, a 14. században már sikerült a kereszteseknek egyezséget kötniük egyes tengeri hatalmakkal, mint például a Velencei Köztársasággal, hogy rendszeres élelmiszer-szállítmányokkal lássák el a Közel-Keleten harcolókat.

1. A római légiók
2. A keresztesek
3. Dzsingisz kán hordája
4. Az oszmán janicsárok
5. Az amerikai függetlenségi háború katonái
6. Napóleon serege
7. Az amerikai polgárháború uniós (északi) csapatai
8. A második világháború amerikai gyalogosa
9. Vietnám és az MCI

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?