Mi történt 1848. március 15-én?

Március idusa

A nagy nap reggelén 6 óra magasságában indult el Petőfi a ma Pilvaxnak nevezett kávéházba, amely akkoriban üzemeltetője után a Fillinger-kávéház nevet viselte. A későbbi visszaemlékezések és történelemkönyvek mind ezt a nevet használták, némileg anakronisztikus tehát 1848-cal kapcsolatban a Pilvax-kávézó név használata, Pilvax Károly ugyanis később adta nevét a ma is üzemelő egységhez. Petőfi – aki még postáját is oda rendelte – pedig egyszerűen csak „az ifjak kávéháza”-ként emlegette a szimbolikus helyet.

Petőfi már az odaúton összefutott a márciusi ifjak egyikével, Vasvári Pállal. A fiatal történészt előreküldte Jókai lakására, hogy hamarosan ott találkozzanak. A kávéházban Petőfi szokásosan csak politizáló ifjakat talált, majd Bujovszki Gyula ügyvédet maga mellé véve elindult Vasvári után. Jókai lakásán föl-alá járkáltak a szobában, amikor Vasvári Petőfi sétabotjával hadonászva – nem tudván, hogy az kihúzható – annak szuronyát a szoba nyugati falába „lőtte”. A négy márciusi ifjú úgy érezte: eljött a cselekvés ideje, amit megerősített, hogy Petőfi szintén egy szerdai napon esküdött meg Júliával.

Az isteni jel után Petőfi, Jókai, Bujovszki és Vasvári elindultak a kávéház felé. Az úton azonban már izgalmas esemény fogadta őket: valaki ugyanis éppen próbára tette a hatalmat. A dadogó márciusi ifjú, Sükey Károly a Váci és a Kígyó utca sarkán fennhangon magyarázta a kiragasztott 12 pontot az éppen munkába igyekvő pestieknek. Ám a főszerep ismét Petőfiéké lett.

A kávéházba összegyűlt immár népes ifjúság előtt Jókai felolvasta a 12 pontot, Petőfi pedig elszavalta a Nemzeti Dalt, amely elsöprő sikert aratott. Elhatározták, hogy maguk köré gyűjtik az ország akkor egyetlen egyetemeként működő pesti Tudományegyetem hallgatóit. Az épületek végigjárásakor kiderült, hogy az időjárás nem éppen a hosszú sétáláshoz kedvező, de a hangulat érzékeltetéséhez inkább a nemzet költőjének adjuk át a szót: „szakadt az eső, amint az utcára léptünk, s ez egész késő estig tartott, de a lelkesedés olyan, mint a görögtűz: a víz nem olthatja el."

Az orvosi, jogi és mérnöki karokat végigjárva már szinte a teljes egyetemi hallgatóságot a tömegben tudhatták. Ekkor került sor a forradalmi nap talán egyetlen tettlegességig fajuló incidensére: az orvosprofesszorok egyike fennhangon tiltotta el hallgatóit a Petőfiékhez való csatlakozástól, mire az oktatót felpofozták. Hasonló tilalmat fogalmaztak meg a jogi kar tanárai is, amit Vidats János joghallgató üzent meg a tömegnek, mire hatalmas nevetés tört ki. Jókai minden állomáson felolvasta a csak „proclamatio”-nak hívott 12 pontot, amit Petőfi Nemzeti Dal-szavalása követett. Az „esküszünk”-fordulatot pedig kórusban harsogta minden alkalommal a percről percre egyre növekedő tömeg.

Az óra reggel 10-et mutatott, mikorra összegyűjtötték az egyetemistákat. Ekkor valaki így kiáltott: „menjünk egy cenzorhoz, és vele írassuk alá a proklamációt és a Nemzeti Dalt! – Cenzorhoz nem megyünk, nem ismerünk többé semmi cenzort, el egyenesen a nyomdába!” – hangzott Petőfi válasza. Hamarosan megérkeztek Pest legnagyobb teljesítményű nyomdája, a Landerer és Heckenast elé.

1. Forradalmi hangulat
2. Március idusa
3. Eközben az Országgyűlésen
4. Rabok voltunk mostanáig
5. Ünneplés, szerelem, harag

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
• Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
• A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
• Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
• A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
• Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
• Hétvégi várkalauz: Nagykálló
• Hétvégi várkalauz: Szikszó
• Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat