Mesterséges intelligenciával olvastak el egy elszenesedett herculaneumi papiruszt

Herculaneum vörös lézervonalakkal ellátott tekercsét szkenneli Brent Seales professzor és kutatócsoportja. Fotó: EduceLab

A „Vesuvius Challenge” elnevezésű nemzetközi technológiai és régészeti projekt keretében vizsgált, PHerc 1667 azonosítószámú lelet a világ egyik legrégebbi fennmaradt papirusza. Brent Seales, a Kentucky Egyetem számítástechnikai professzora és kutatócsoportja gépi tanulási algoritmusokat alkalmazott, amelyek a 3D-s röntgenfelvételeken lévő papiruszrostok finom eltéréseiből képesek voltak azonosítani az elszenesedett rétegek között megbúvó tintát.

Ennek eredményeként a kutatók több mint egyméternyi, húsz oszlopba rendezett szöveget tettek olvashatóvá anélkül, hogy a rendkívül törékeny, a korábbi kigöngyölési kísérletek miatt eredeti méretének alig felére zsugorodott leletet fizikailag megbontották volna. Federica Nicolardi, a Nápolyi II. Frigyes Egyetem papirológusa szerint a technológiai áttörés bizonyítja, hogy ezentúl a legsúlyosabban sérült ókori tekercsek is helyreállíthatók.

A filológiai elemzés kimutatta, hogy az ógörög nyelven íródott, a Krisztus előtt 3. század végére vagy a 2. századra datálható dokumentum egy sztoikus filozófiai értekezés, amely az etikával, a művészettel és az emberi viselkedéssel foglalkozik. A szöveg részletesen tárgyalja a hormé (késztetés, impulzus) és a phronészisz (gyakorlati bölcsesség) sztoikus fogalmait.

A szerző arra figyelmeztet, hogy az észérvek nélküli, szabályozatlan viselkedés káros szenvedélyekhez és az életcéloktól való eltávolodáshoz vezethet. Bár a szerző pontos kiléte nem egyértelmű, a szövegben felbukkan Arisztokreón, a híres sztoikus filozófus, Khrüszüpposz unokaöccsének és tanítványának neve, ami arra utal, hogy a művet akár maga a sztoikus iskola harmadik vezetőjeként számontartott Khrüszüpposz vethette papírra.

A projekt keretében egy másik tekercsről is lerántották a leplet: azonosították a gadarai Philodémosz „Az istenekről” című művének nyolcadik könyvét, amely bizonyítja, hogy a korábban egykötetesnek hitt alkotás valójában egy kiterjedt sorozat része volt.

A felfedezés új megvilágításba helyezi az ókori filozófiatörténetet és a római elit kulturális szokásait. A Vezúv vulkán Kr. u. 79-es kitörése során Herculaneumot forró hamu és piroklaszt ár temette maga alá. A 18. századi ásatások során feltárt luxusvillában – a Papiruszok villájában – talált könyvtár állományát az eddigi vizsgálatok alapján szinte kizárólag az epikureus filozófia uralta, különös tekintettel a már említett Philodémosz munkáira.

Nicolardi rámutatott: a tény, hogy a gyűjteményben egy rivális sztoikus doktrínát tárgyaló, évszázadokkal korábbi értekezés is helyet kapott, bizonyítja a könyvtár sokszínűségét. A roncsolásmentes olvasási technológia pedig garanciát jelent arra, hogy a szenesedett ókori könyvtár eddig némának hitt darabjai a jövőben további ókortudományi rejtélyeket válaszolhatnak meg.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

rendszerváltás

• Kutathatóvá válnak a román rendszerváltás diplomáciai iratai
• Emlékkonferencia Granasztói György örökségéről
• Lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnöke volt Antall József 
• Tömeges határátlépéssel zárult az 1989-ben megrendezett páneurópai piknik
• A németek a mai napig hálásak Gorbacsovnak az újraegyesítésért
• Egy küzdelmes élet Magyarországért: 30 éve hunyt el Antall József
• Konfliktusok és érdekellentétek között vezette le a rendszerváltást Antall József
• Vértelen, „bársonyos” forradalommal bukott meg a kommunizmus Csehszlovákiában
• Visszavonulót fújt Antall József kormánya a taxisblokád nyomása alatt