AI gyorsítja a levéltári kutatást

Fotó: aiplusinfo.com

A Lorenz Hufe, Niclas Griesshaber és kutatótársaik által fejlesztett Chronos rendszer első modulja a gépi látást és nyelvi feldolgozást ötvöző vizuális-nyelvi modelleken (VLM) alapul. A közzétett műszaki jelentés szerint a szoftver a "Pi" nevű ágens-keretrendszerre épül, amelynek segítségével a felhasználók egy egyszerű csevegőfelületen keresztül hozhatnak létre testreszabott adatkinyerési folyamatokat.

A rendszer különlegessége, hogy nem egy előre rögzített informatikai struktúrát kényszerít a kutatókra, hanem képes alkalmazkodni a rendkívül heterogén történelmi források – például 19. századi városi címtárak, szabadalmi lajstromok vagy kézzel írt összeírások – egyedi elrendezéséhez és archaikus szóhasználatához.

A kutatóknak csupán le kell írniuk a feladatot, a Chronos pedig önállóan azonosítja a releváns oldalakat, teszteli az adatkinyerési szabályokat, majd a jóváhagyást követően kötegelve dolgozza fel a dokumentumokat, végül strukturált adatbázist hoz létre a beszkennelt iratokból.

A digitális bölcsészet új korszaka

A mesterséges intelligencia tudományos alkalmazása az elmúlt években rohamosan terjedt a természettudományok, például a fizika, az orvostudomány és a biológia területén, a történettudományban azonban az adaptáció eddig jelentősen elmaradt. A történeti kutatás módszertana – amely a források folyamatos kritikáján, a primer iratok interpretációján és a tágabb történelmi kontextus értelmezésén alapul – alapvetően eltér a természettudományos, kvantitatív kísérletektől.

Bár a nagyszabású nemzetközi digitalizációs projektek révén az elmúlt két évtizedben levéltári iratok milliói váltak online elérhetővé, ezeknek a puszta képi másolatoknak a strukturált, számítógépes elemzésre alkalmas adatokká alakítása hagyományosan rendkívül lassú, nagy emberi erőforrást igénylő manuális munkát követelt meg a tudományos intézetektől.

A most kifejlesztett AI-történész asszisztens ezt a módszertani akadályt hárítja el, áthidalva a hagyományos forrásfeldolgozás és a modern számítástechnika közötti szakadékot. A technológia nemcsak felgyorsítja a kutatást, hanem olyan hatalmas iratanyagok (úgynevezett big data) elemzését is lehetővé teszi, amelyek puszta kiterjedésük okán eddig feldolgozhatatlanok voltak az egyes történészek vagy kisebb kutatócsoportok számára.

A fejlesztő kutatók a tanulmányban ugyanakkor a technológia korlátaira és hosszú távú etikai kihívásaira is felhívják a figyelmet. A vizuális-nyelvi modellek a bonyolult szerkezetű vagy rossz fizikai állapotú archív dokumentumok esetében továbbra is hajlamosak a "hallucinációra", azaz a téves vagy nem létező adatok generálására.

További aggályokat vet fel a nagy, zárt forráskódú kereskedelmi modellektől való függőség, amely adatvédelmi és szuverenitási kérdéseket, valamint anyagi egyenlőtlenségeket teremthet a kutatóintézetek között. A tanulmány szerzői hangsúlyozzák: a módszertani átláthatóság biztosítása kritikus fontosságú, hiszen ahogy a történészek a jövőben egyre inkább mesterséges intelligenciára bízzák a primer adatbázisok építését, úgy ezek az algoritmusok közvetve a múltról alkotott tudományos képet és a történelmi narratívákat is formálni fogják.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Szovjetunió

• Végleg nyugdíjazták a honvédség szovjet helikoptereit
• Megnyitották Sztálin titkos borgyűjteményét Tbilisziben
• Sorozat készült a fikciós szovjet űrprogramról
• A mai napig felismerhetőek a szovjet űrszondák a Vénuszon
• Átnevezték és felszámolják a moszkvai Gulag Múzeumot
• A Szovjetunióban betiltott festményeket állítanak ki Londonban
• Negyven éve történt a történelem legsúlyosabb nukleáris katasztrófája
• Luxusmárkaként született újjá a szovjet Rakéta óra
• Megmentett csernobili fotóarchívumból nyílt kiállítás Budapesten