AI gyorsítja a levéltári kutatást
2026. április 8. 07:17
A történeti kutatások felgyorsítását és az archív források feldolgozását célzó új mesterséges intelligencia rendszert, a Chronost mutatták be az Oxfordi Egyetem és a Fraunhofer HHI kutatói – derül ki a szakemberek által az arXiv preprint szerveren közzétett legújabb tanulmányból. A technológia lehetővé teszi, hogy a történészek programozói tudás nélkül, természetes nyelvi utasításokkal nyerjenek ki adatokat a digitalizált elsődleges forrásokból.
Fotó: aiplusinfo.com
A Lorenz Hufe, Niclas Griesshaber és kutatótársaik által fejlesztett Chronos rendszer első modulja a gépi látást és nyelvi feldolgozást ötvöző vizuális-nyelvi modelleken (VLM) alapul. A közzétett műszaki jelentés szerint a szoftver a "Pi" nevű ágens-keretrendszerre épül, amelynek segítségével a felhasználók egy egyszerű csevegőfelületen keresztül hozhatnak létre testreszabott adatkinyerési folyamatokat.
A rendszer különlegessége, hogy nem egy előre rögzített informatikai struktúrát kényszerít a kutatókra, hanem képes alkalmazkodni a rendkívül heterogén történelmi források – például 19. századi városi címtárak, szabadalmi lajstromok vagy kézzel írt összeírások – egyedi elrendezéséhez és archaikus szóhasználatához.
A kutatóknak csupán le kell írniuk a feladatot, a Chronos pedig önállóan azonosítja a releváns oldalakat, teszteli az adatkinyerési szabályokat, majd a jóváhagyást követően kötegelve dolgozza fel a dokumentumokat, végül strukturált adatbázist hoz létre a beszkennelt iratokból.
A digitális bölcsészet új korszaka
A mesterséges intelligencia tudományos alkalmazása az elmúlt években rohamosan terjedt a természettudományok, például a fizika, az orvostudomány és a biológia területén, a történettudományban azonban az adaptáció eddig jelentősen elmaradt. A történeti kutatás módszertana – amely a források folyamatos kritikáján, a primer iratok interpretációján és a tágabb történelmi kontextus értelmezésén alapul – alapvetően eltér a természettudományos, kvantitatív kísérletektől.
Bár a nagyszabású nemzetközi digitalizációs projektek révén az elmúlt két évtizedben levéltári iratok milliói váltak online elérhetővé, ezeknek a puszta képi másolatoknak a strukturált, számítógépes elemzésre alkalmas adatokká alakítása hagyományosan rendkívül lassú, nagy emberi erőforrást igénylő manuális munkát követelt meg a tudományos intézetektől.
A most kifejlesztett AI-történész asszisztens ezt a módszertani akadályt hárítja el, áthidalva a hagyományos forrásfeldolgozás és a modern számítástechnika közötti szakadékot. A technológia nemcsak felgyorsítja a kutatást, hanem olyan hatalmas iratanyagok (úgynevezett big data) elemzését is lehetővé teszi, amelyek puszta kiterjedésük okán eddig feldolgozhatatlanok voltak az egyes történészek vagy kisebb kutatócsoportok számára.
A fejlesztő kutatók a tanulmányban ugyanakkor a technológia korlátaira és hosszú távú etikai kihívásaira is felhívják a figyelmet. A vizuális-nyelvi modellek a bonyolult szerkezetű vagy rossz fizikai állapotú archív dokumentumok esetében továbbra is hajlamosak a "hallucinációra", azaz a téves vagy nem létező adatok generálására.
További aggályokat vet fel a nagy, zárt forráskódú kereskedelmi modellektől való függőség, amely adatvédelmi és szuverenitási kérdéseket, valamint anyagi egyenlőtlenségeket teremthet a kutatóintézetek között. A tanulmány szerzői hangsúlyozzák: a módszertani átláthatóság biztosítása kritikus fontosságú, hiszen ahogy a történészek a jövőben egyre inkább mesterséges intelligenciára bízzák a primer adatbázisok építését, úgy ezek az algoritmusok közvetve a múltról alkotott tudományos képet és a történelmi narratívákat is formálni fogják.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
2. világháború
- Vita bontakozott ki Berlinben egy náci bunker sorsa miatt
- Előkerült egy hirosimai túlélő eddig ismeretlen visszaemlékezése
- Eltávolították a vitatott Churchill-installációt a londoni múzeumból
- A párizsi Panthéonban kapott emlékhelyet Marc Bloch történész
- Időutazót láttak egy második világháborús archív fotón
- Több mint háromezer történelmi lelet került elő egy holland patak völgyéből
- 10:33
- Mégsem mérgezés végzett a 16. századi Medici fivérekkel 10:22
- 10:02
- Máig rejtély, hogyan kerültek emberi csontok az Antarktiszra tegnap
- Három különleges földmérő eszköz segítette a római útépítők munkáját tegnap
- Négy jelentős sussexi épület került fel a veszélyeztetett örökség listájára tegnap
- Miért maradt hű Nagy-Britanniához Florida a függetlenségi háború idején? tegnap
- Újabb 4000 éves kőkör nyomaira bukkantak Belfast közelében 2026.07.04.
