2026. nyár: A Harmadik Birodalom első asszonyai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Megtalálhatták az első niceai zsinat templomának maradványait

2026. július 14. 13:48 Múlt-kor

Régészek olyan falalapokat, padlórészleteket és építészeti elemeket tártak fel a mai törökországi Iznikben, az ókori Nicea területén, amelyek az első niceai zsinat helyszíneként emlegetett korai templomhoz tartozhattak.

Az első niceai zsinat feltételezett helyszínét egy korábbi templom maradványai alatt keresik
(Fotó: illusztráció - AI)

A Kr. u. 325-ben megtartott zsinat a kereszténység történetének egyik meghatározó eseménye volt. I. Constantinus császár azért hívta össze a birodalom püspökeit, hogy rendezze az egyházat megosztó hittani vitákat, és a tanácskozáshoz kötődik a niceai hitvallás kialakulása is.

A feltárás az Iznik-tó partján álló bazilika területén zajlik, és a kutatók szerint az újonnan azonosított falak és padlók arra utalnak, hogy a későbbi, nagyobb templom egy korábbi, szerényebb szentély fölé épült. Ez a kisebb épület lehetett az a templom, ahol a történeti források szerint a zsinat ülésezett.

A kutatók a maradványokat a Szent Neophütosz-templommal hozzák összefüggésbe, amelyet a Kr. u. 368-as földrengés pusztíthatott el. A helyén később, valószínűleg Kr. u. 380 után épült fel a Szent Atyák templomaként ismert bazilika, amely az első niceai zsinaton részt vevő püspökök emlékét őrizhette.

A mostani ásatási szezon egyik fontos eredménye egy jellegzetes padlófelület azonosítása volt. Ezt korábban csak a későbbi bazilika egyik helyiségében ismerték, most azonban a nagyobb templom alaprajzán kívül is megtalálták. Ez erősíti azt az elképzelést, hogy a bazilika nem önállóan, hanem egy régebbi szentély maradványaira épült.

A felfedezés összhangban állhat Kaiszareiai Euszebiosz 4. századi beszámolójával is, amely szerint a zsinat nem monumentális bazilikában, hanem egy viszonylag szerény templomban ülésezett. A kutatók szerint az új leletek eddig a legerősebb régészeti bizonyítékot jelenthetik a zsinat helyszínének azonosításához.

Az ásatásokon emellett kisebb tárgyak is előkerültek, köztük egy aranygyűrű és egy bronz gyűszű. Ezek díszítése az Omajjád- és Abbászida-kor tárgyaihoz mutat hasonlóságot, és összefüggésbe hozható azzal a hagyománnyal, hogy az Izniket ostromló Omajjád erők a 8. században felkeresték a Szent Atyák templomát.

A kutatás azonban még nem zárult le, a régészek tovább vizsgálják a bazilika központi hajóját, hogy pontosabban meghatározzák az épület szerkezetét és korábbi fázisait. A szakemberek jelen pillanatban még óvatosan fogalmaznak: a mostani eredmények ígéretesek, de a zsinat helyszínének végleges azonosításához további feltárásra és elemzésre lesz szükség.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2026. nyár: A Harmadik Birodalom első asszonyai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Melyik évben gyilkolták meg Julius Caesart?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár