Megfejtették az ókori tengeri selyem arany színének titkát

A phohangi Műszaki és Tudományegyetem multidiszciplináris kutatócsoportja a koreai partvidéken tenyésztett, élelmiszeripari célokra halászott Atrina pectinata fésűskagylófaj rögzítőfonalaiból indult ki. A szakemberek megállapították, hogy e fonalszerű képződmények fizikai és kémiai felépítése rendkívül hasonlít a mediterrán térségben őshonos kagylókéra. A modern feldolgozási eljárás során nemcsak az ősi textíliát reprodukálták, hanem optikai vizsgálatokkal feltárták annak időtállóságát is.

A kutatás bebizonyította, hogy a tengeri selyem jellegzetes, ragyogó arany színe nem pigmentekből vagy színezőanyagokból származik, hanem úgynevezett strukturális színeződés eredménye. A rostokban található, „fotonin” elnevezésű, gömb alakú fehérjestruktúrák réteges elrendeződése a szappanbuborékokhoz vagy a pillangószárnyakhoz hasonlóan töri meg és veri vissza a fényt. Mivel a színárnyalatot maga a mikroszkopikus fizikai szerkezet hozza létre, a szövet ellenáll az idő múlásának, és évszázadokon át megőrzi élénkségét.

A „tenger aranyaként” is emlegetett tengeri selyem (büsszusz-selyem) a Római Birodalom korától kezdve a világ egyik legritkább és legdrágább anyaga volt, amelyet kizárólag a császárok, pápák és a legfelsőbb elit tagjai viselhettek. Az eredeti alapanyagot a Földközi-tengerben honos nagy sonkakagyló finom, ám rendkívül erős rögzítőszálaiból nyerték ki, amelyekkel az állat a tengerfenék szikláihoz tapad. A hálóhoz hasonlóan szőtt anyag ultrakönnyű, tartós és különleges fényű volt. A történelem egyik leghíresebb, a feltételezések szerint tengeri selyemből készült ereklyéje az olaszországi Manoppellóban őrzött Szent Arc-kendő (Volto Santo).

A nagy sonkakagyló populációja az elmúlt évtizedekben a tengeri környezetszennyezés, az éghajlatváltozás és a túlhalászás miatt a kihalás szélére sodródott, tengerből való kiemelését az Európai Unió is szigorúan betiltotta. A napjainkban már csak maroknyi szárd kézműves által készített, szinte mitikusnak számító eredeti textília így gyakorlatilag eltűnt.

A dél-koreai kutatók áttörése ebből a szempontból kettős jelentőségű: egyfelől a halászati hulladékként kezelt koreai kagylószálak újrahasznosításával fenntartható alternatívát kínálnak, másfelől az általuk leírt strukturális színeződési mechanizmus a jövőben fémek és mesterséges festékanyagok nélküli, tartósan színálló kelmék ipari gyártását is lehetővé teheti.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

23. A reformáció és a katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Brutális boszorkányüldözésbe torkollott a király rögeszméje a 16. századi Skóciában
• A leves, amely megállított egy háborút
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Példát mutatott a világnak Erdély a vallási toleranciában
• A vallásszakadást szentesítette az első vallásbéke
• Családja a végsőkig ellenezte Szalézi Szent Ferenc papi hivatását
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház