A tenger gyümölcsei miatt nem halt ki a Homo sapiens

A maradványok korát úgy állapították meg, hogy megmérték az étellel összekeveredett homokszemekbe zárt napsugárzás mennyiségét. Ez a lelet a legrégibb tanúság arról, hogy őseink fogyasztották a tenger gyümölcseit.

200 ezer évvel ezelőtt nagy környezeti változás következett be, amelyet a 70 ezer évig tartó jégkorszak indított el és csaknem sivataggá változtatta a kontinenst. A vadászó-gyűjtögető emberek élete egyre nehezebb lett, ezért a tengeri állatokban bővelkedő, tengerre néző barlangokba menekültek.

Az eddigi ismeretek szerint az akkori embert nem érdekelték a tengeri élőlények, kizárólag vadászatból és gumók gyűjtögetéséből élt. A lelet fényében azonban úgy tűnik, hogy megváltozott a helyzet, és a tudósok azt is lehetségesnek tartják, hogy őseink a partok mentén jutottak el Ázsiába és Európába. Ezt alátámasztja, hogy Etiópiában nemrég rábukkantak egy halászcsoport maradványaira.

A dél-afrikai barlangban az ételmaradékokon kívül az egyméteres üledékben kisméretű kőszerszámokat, késeket, hegyeket és olyan okkertömböt is találtak, amelyen a csíkok arról tanúskodnak, hogy testfestésre használták, valószínűleg ceremóniákra, rituálékra. Ez pedig azt bizonyítja, hogy a Homo sapiens már 164 ezer évvel ezelőtt is képes volt szimbolikus gondolkodásra és kifejlődött az esztétikai érzéke - írta a Corriere della Sera című olasz napilap.

Néhány éve a kulturális Rubicont még 40 ezer évvel ezelőttre tette a tudomány. 2001-ben a dátumot 77 ezerre változtatták a dél-afrikai Blombos barlangban talált geometriai bevésésekkel dekorált okkerblokk és egy kagylóból készített nyakék miatt. Ez a határ most a Pinnacle Point-i leletekkel még távolabb került.

(Múlt-kor/MTI)