Még mindig csak találgatni tudjuk a minószi civilizáció pusztulásának okát
2023. március 31. 09:09 Múlt-kor
A knósszoszi palotában egy üvöltés visszhangzott. A krétaiak, akik ehhez ugyanúgy hozzá voltak szokva, mint a földrengésekhez, nem figyeltek fel rá különösebben. Eközben hamuréteg homályosította el a napot és a vulkánkitörés, amely elsüllyesztette a közeli Théra (mai nevén Szantorini) szigetének háromnegyedét, valósággal felkavarta az Égei-tengert. Néhány perccel később majd’ 30 méteres hullámok érték el a krétai partokat: akkora cunami söpört végig a szigeten, amely még a 2004-es Indiai-óceánon történteknél is pusztítóbb volt. A katasztrófa a „nagy hajózók” hanyatlását hozta, néhány évtizeddel később pedig megsemmisült a civilizáció, amely naggyá tette az ókori Hellászt már a görögök előtt is.
A legendás Minótaurosz márványszobra. A mítoszt a görögök találták ki, akik labirintust képzeltek a knósszoszi palota romjaiba, és összekeverték az uralkodókat a szent jelképekkel.
Korábban
Megoldatlan rejtélyek
A geológusok szerint a tengerrengés i. e. 1630-ra tehető, a régészek véleménye viszont az, hogy egy évszázaddal később történhetett. A máig vitatott kérdésre ma sincs megnyugtató válasz, ráadásul – az általános vélekedéssel szemben – a szökőár nem is magyarázza a minószi civilizáció bukását.
„A régészeti ásatások a cunami utáni, az i. e. 15. és 14. század között történt pusztításokat tártak fel, melyek elől egyedül a királyság fővárosában található knósszoszi palota menekült meg. Talán további földrengések vagy háborúk okozták a rombolást” – magyarázta Filippo Maria Carinci, a velencei Ca’ Foscari Egyetem Égei-tengeri antikvitással és régészettel foglalkozó tanára. Ez azonban nem az egyetlen krétai rejtély.
Egyenlő vagyoneloszlás, békés együttélés, előítéletek nélkül elfogadott nők: mindezek azt jelzik, hogy a minószi több egy letűnt civilizációnál, inkább egy páratlan, tökéletes kultúrának tűnik. A minósziak viszont mégis léteztek, és számos nyitott kérdést hagytak maguk után. Honnan érkeztek? Mit véstek tábláikra? És végül mi pusztította el palotáikat?
Krétát, az Égei-tenger legnagyobb szigetét már 10 ezer évvel ezelőtt is földműves és állattenyésztő népcsoportok lakták, akik az északi partvidéken, Knósszosz közelében egy dombos, termékeny és vizekben gazdag területen telepedtek le. „Ezek a népcsoportok feltehetőleg Anatólia (a mai Törökország) déli partvidékéről származtak” – magyarázta Carinci.
„Számukra a sziget egy híd volt a görög földrészek felé. Idővel ezek a népek egy rendkívüli módon fejlett civilizációt hoztak létre, melyet részben a Közel-Kelet kultúrája inspirált (mint az egyiptomiakat és babiloniakat is), és amely fénykorát i. e. 1600 és 1400 között élte” − tette hozzá.
A knósszoszi palota északi bejáratának romjai. A palota önmagában egy kisebb város volt.
Más kutatók szerint azonban a civilizáció alapítói csak később érkezhettek a szigetre, ahol keveredtek az őslakosokkal. „Amit biztosan tudunk, hogy i. e. 2000 környékén jelentős fejlődés zajlott le: a minósziak nagy palotákat építettek és urbanizálták a szigetet” – magyarázta Anna Margherita Jasink, a Firenzei Egyetem égei-tengeri civilizációval foglalkozó kutatója. Nem számoltak azonban az anyatermészettel.
„Az első hatalmasabb építkezéseket követően, i. e. 1750 és 1650 között, egy földrengés rázta meg a krétai város központjait” – folytatta Carinci. A szigetlakók viszont nem adták meg magukat és a romokból még az előzőeknél is szebb épületeket emeltek. „Nem tudjuk, hogy a különféle paloták urai között teljesen békés volt-e a viszony, Knósszosz azonban, amely magának tudhatta a kulturális hegemóniát, végül megszerezte az egész sziget feletti politikai irányítást is” – összegezte a szakértő.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
