Mátyás vadászkastélyának nyomait kutatják az ELTE Füvészkertjében

2026. április 23. 13:13

Régészeti próbafeltárások kezdődtek a fővárosi ELTE Füvészkert területén, ahol a szakemberek a jelenleg is álló Festetics-kastély történetét, valamint Mátyás király feltételezett vadászkastélyának nyomait kutatják – számolt be róla az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar (ELTE BTK) Régészettudományi Intézete. A munkálatok első napjaiban a 18–19. századi tárgyi emlékek mellett már 17. századi leletek is előkerültek.

Mátyás vadászkastélyának nyomait kutatják az ELTE Füvészkertjében

Korábban

A középkori és kora újkori korszakra specializálódott kutatócsoport a héten kezdte meg a munkálatokat a józsefvárosi Illés utcában található botanikus kertben. Bár a terület a nagyközönség számára elsősorban Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regényének helyszíneként ismert, az intézet munkatársai jelenleg a felszín alatt húzódó településtörténeti emlékekre fókuszálnak.

A feltárás első ásónyomai nyomán jelentős 18–19. századi leletanyag látott napvilágot, amelyből kormeghatározó szempontból kiemelkedik egy 17. századra datálható, polírozott korsó töredéke. A kutatás elsődleges célja az itt álló épületek, különösen a kastély építéstörténetének pontosítása, ami érdemben hozzájárulhat Pest város egykori topográfiájának megismeréséhez.

A királyi birtoktól az egyetemi botanikus kertig

Az ELTE Füvészkertjének területe kivételes folytonosságot mutat. A fennmaradt írott források és a korábbi történeti kutatások szerint a telken egykor Mátyás király vadászkastélya állhatott, nem messze a humanista történetíró, Antonio Bonfini által is megörökített Illés kútjától. A török hódoltságot és a Rákóczi-szabadságharcot követő időszakból származó legkorábbi adatok alapján a területet 1718-ban Szeleczky Márton vásárolta meg.

A feljegyzések szerint ekkor már egy romos épület állt a későbbi kastély helyén, amelyet a szakirodalom a Mátyás kori vadászlak maradványaival azonosít. A birtok 1799-ben került Festetics Antal tulajdonába, aki – vélhetően Pollack Mihály építész tervei alapján – felépíttette a ma is látható klasszicista kastélyt. Ennek pontos befejezési dátuma vitatott: egyes kutatók 1802–1803-ra, mások az 1830-as évekre teszik az átadást.

A terület tudományos funkciója a 19. század közepén alakult ki. Az egyetem elődje 1847. április 3-án vásárolta meg a Festetics-birtokot, hogy végleges helyet biztosítson az eredetileg Nagyszombatban alapított botanikus kertnek. A Füvészkert korábban a pesti ferences kolostor környékén, majd a Múzeum körút térségében működött, ám a rohamos városiasodás és az 1838-as nagy pesti árvíz pusztítása miatt költözni kényszerült. Az egykori vadászkastély 1850-től a botanikus kert igazgatósági épületeként funkcionált, és egészen 2005-ig a mindenkori igazgató lakhelyéül is szolgált.

A most elindult régészeti feltárás ezt a több évszázados, a királyi vadászterülettől a felvilágosodás kori tudományos intézményig terjedő építészeti és társadalmi rétegződést hivatott tudományosan dokumentálni.