Az Állatkert első lakóinak otthona is volt az idén 250 éves Füvészkert
2021. szeptember 17. 11:13 MTI
Az ELTE Füvészkert 2021-ben ünnepli alapításának 250. évfordulóját, a kerek évfordulót a kert történetét bemutató könyvvel, emlékkiállítással és emlékfa ültetéssel ünneplik.
Korábban
Az emlékkiállítás szerdai megnyitóján Borhy László, az ELTE rektora és Orlóci László, a Füvészkert igazgatója emlékfát ültettek az évforduló alkalmából, valamint egy interaktív fajkeresővel is gazdagodott a Füvészkert Herbáriuma – közölték a szervezők szerdán.
Emellett a jubileum alkalmából Papp László szerkesztésében gazdagon illusztrált kötet jelenik meg a Füvészkert történetéről. A könyv szerzői – Isépy István, Papp László és Priszter Szaniszló – külön fejezetekben mutatják be a Füvészkert gyűjteményeit, az olvasók megismerkedhetnek a kert műemléképületeivel, valamint oktatási, kutatási, természetvédelmi, ismeretterjesztési feladataival is. A szerzők a kötetben külön részt szentelnek a Pál utcai fiúk füvészkerti vonatkozásainak.
Az ELTE Füvészkertet, hazánk első botanikus kertjét 1771-ben Nagyszombatban alapították.
A kert eredetileg az orvostanhallgatók képzését szolgálta, de a területén hamar helyet kaptak a különleges hazai és trópusi növények. Néhány évig a Fővárosi Állat- és Növénykert első állatait is a kertben helyezték el – idézik fel a közleményben.
A Füvészkertet ezt követően több alkalommal átköltöztették, az intézmény 170 éve foglalhatta el a jelenlegi helyét. Mint hozzáteszik, egyesek szerint a füvészkert irodaépületének helyén állt Mátyás király vadászkastélya, amelyet II. Lajos és később török basák is laktak.
A Füvészkert legidősebb fái között tartják számon a közel 250 éves sajmeggyet és a 200 év körüli páfrányfenyőket. Híres, különleges növényei közé tartoznak az amazonasi óriás-tündérrózsák, a növények először nyíló példányait 1894-ben hercegek és miniszterek feleségei látogatták meg.
Kitérnek arra is, hogy a kert romantikus építményei, tavai Molnár Ferenc tolla által váltak halhatatlanná. A Pál utcai fiúk: Boka, Csónakos és Nemecsek itt rejtőzött el a vörösingesek elől. A regényből ismert harang a mai napig megkondul zárás előtt.
Az összegzés szerint a kert a 19. század végén élte virágkorát, csaknem 10 hektáros területén 12 ezer növényfaj és változata élt. A kiegyezést követően a növekvő számú lakosságnak megfelelő orvosi ellátásra volt szüksége, amit újabb klinikaépületek építésével kívánt megoldani a város.
Az építkezés miatt a kert területe egyharmadára zsugorodott, látványos kertrészletei: a tavak, a műrom és a növénygyűjteményének egy része is megsemmisült. A kert történetének mélypontját a második világháború hozta el, amikor lebombázták üvegházait, és a megmaradt trópusi gyűjteményei megfagytak – írják.
Jelenleg több mint 8 ezerre tehető a növényfajok és változataik száma, amelyek rendszertani vagy életföldrajzi besorolásuk szerint a kertben tekinthetők meg.
A Füvészkert több évszázados kapcsolatrendszere révén minden kontinensről fel tud vonultatni növényérdekességeket. Több mint 300 nemzetközi vörös listás és ugyanennyi hazánkban is védett növényfaj található meg a területén.
Felidézik, hogy 2011-ben a Füvészkert területe az 5,5 hektáros gödi Huzella-kerttel egészült ki. 2017-ben megalakult a FűFa-tankert, melyben az óvodások és kisiskolások kertészeti foglalkozásai és nyári táborai zajlanak.
A Füvészkert 1960 óta országosan védett, 2005-ben pedig elnyerte a Magyar Örökség Díjat. 2006-ban a kert és védett épületei is kulturális örökségvédelem alá kerültek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Egyiptom
- Eltörölte az utókor Ehnaton vallási forradalmát
- Megtalálták II. Ramszesz fáraó szobrát
- A tökéletes naptár nyomában: a szökőnap története
- A Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült az arab államok egyesítésére törekvő Nászer elnök
- Előnyei mellett súlyos károkat is okozott a hatalmas Asszuáni-gát
- Fáraók neve vezette sikerre a hieroglifák megfejtőjét, Jean-François Champolliont
- Túlvilági tippekkel és trükkökkel látta el olvasóit az egyiptomi Halottak Könyve
- A törökök „hitehagyása” hozta létre az Egyiptomban máig meghatározó Muszlim Testvériséget
- Hat évnyi eredménytelen kutatás után ütötte meg a főnyereményt Howard Carter
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend tegnap
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes 2024.04.23.
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner 2024.04.23.