Már 4000 éve is pusztított a pestis a mai Ausztria területén
2023. június 22. 12:56 MTI
Mintegy 4000 évesek az Ausztria területén talált legrégebbi pestisáldozatok maradványai: a két hajdani fiatalember holttestére 2018-ban bukkantak rá útépítési munkák során – írta az Archaeologia Austriaca című tudományos folyóirat friss számában.
A ma Belgiumban található Tournai lakosai a pestis áldozatait helyezik tömegsírba egy középkori miniatúrán
Korábban
A régészek a kora bronzkori maradványokban a pestis kórokozójának (Yersinia pestis) nyomaira akadtak. Ausztria korábban legrégebbinek tartott pestisáldozatai a középkorból származtak.
Az Alsó-Ausztria északi részén található temetkezési helyet az A5-ös északi elkerülő út építési munkálatai során fedezték fel Drasenhofennél. 22 sírt tártak fel és dokumentáltak a helyszínen.
Katharina Rebay-Salisbury, az Osztrák Régészeti Intézet munkatársa és csapata azt szerette volna kideríteni, hogy milyen rokoni kapcsolatban álltak egymással a halottak.
Ehhez a fogakból vettek mintát, ahol sok esetben nagyon hosszú ideig megmarad a genetikai anyag. Azonban az elemzés során egy 23-30 éves, valamint egy 22–27 éves korában meghalt férfinél nemcsak emberi DNS-t találtak, hanem a pestis kórokozójának DNS-ét is kimutatták.
Mindkét férfi csontváza a temető szélén feküdt, amiből a tudósok arra következtettek, hogy a körülöttük élők tisztában voltak azzal, hogy fertőző betegségben vesztették életüket. Katharina Rebay-Salisbury aláhúzta: egyik férfinél sem találtak említésre méltó sírmellékletet, ráadásul egyiküket egy korábbi sírban helyezték el. Mindez a kutatók szerint arra utal, hogy a szokásosnál nagyobb sietséggel földelték el őket.
A kormeghatározás alapján az elhunytak nem egy nemzedékben éltek: a 23–30 éves férfi halálozási idejét időszámításunk előtt 2128–1931 közé, a 22–27 éves férfiét pedig 2026-1884 közé tették. A pestis kórokozójának örökítőanyaga is jelentősen eltér a két embernél, így a tudósok kizárták a közvetlen átvitelt.
A talált pestistípus eltért a középkorban ismert kórokozó-variánstól, amely alkalmazkodott a bolhákhoz, és így rendkívül könnyen átterjedt az állatokról az emberekre. Ez az ősi verzió erre nem volt képes. A pestis kórokozójának legrégebbi bizonyítéka Lettországból származik, és több mint ötezer éves.
Katharina Rebay-Salisbury szerint előfordulhat, hogy a két férfi fertőzött hústól betegedett meg, és nem is adta tovább a betegséget a közösségben.
„Természetesen nem tudjuk megmondani, hogy mennyire volt fertőző a pestis akkoriban” – tette hozzá.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
- 26 éves az Európai Unió
- Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
- Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
- A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
- 10 tény a ruandai népirtásról
- 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
- Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
- Viták a közös európai történelem kapcsán
- Ritka felfedezés Ománban: egy késő kőkorszaki táborra bukkantak 10:09
- A gyilkosság, amely megrázta Amerikát 09:05
- Rejtélyes piramis szerű építmény romja a Júdeai-sivatag mélyén 08:13
- Haydn Budán, a felejthetetlen születésnapi koncert története tegnap
- Gyarmatosíthatta volna Kína Amerikát? tegnap
- 400 évig hevert a könyvtárban az elveszett Merlin-legenda tegnap
- Első magyar női pilótaként emelkedett az égbe Steinschneider Lilly tegnap
- Sofía Casanova, a bátor haditudósító tegnap
