Hódharapás által fertőzhetett 5000 évvel ezelőtt a pestis egy korai változata a Baltikumban
2021. július 7. 09:21 Múlt-kor
Tudósok a múlt héten fedezték fel a legkorábbi ismert pestisvariánst egy 5000 évvel ezelőtt élt vadászó-gyűjtögető ember csontmaradványaiban. A lenyűgöző felfedezés mintegy 2000 évvel korábbra datálja a Yersinia pestis nevű baktérium feltűnését – mondta el a vonatkozó tanulmány vezető szerzője, Ben Krause-Kyora, a Kieli Egyetem biokémikusa és régésze. Hozzátette: ez a dátum már nem állhat nagyon messze a baktérium kifejlődésének időpontjától sem.
Korábban
Korai variáns
A kutatócsoport eredményei június 29-én jelentek meg a Cell Reports című tudományos folyóiratban.
Az RV 2039 jelöléssel ellátott személy egy 20 és 30 év közötti férfi volt, egyike négy elhunytnak, akiknek maradványait a mai Lettország területén, a Balti-tenger közelében tárták fel. A férfi fogaiból és csontjaiból vett minták alapján az itt eltemetettek közül egyedül ő volt fertőzött.
A kutatók a mintákból génszekvenálás segítségével rekonstruálták a több évezreddel ezelőtti baktériumváltozat teljes genomját. Ez alapján úgy gondolják, a baktérium egy körülbelül 7000 évvel ezelőtt megjelent törzs tagja volt, ez nem sokkal azután alakult ki, hogy a Yersinia pestis faj végleg elkülönült a Yersinia pseudotuberculosis nevű elődjétől.
A laboratóriumi elemzés arra is rávilágított, hogy a halálos kórokozó kulcsfontosságú génjeinek nagy része az 5000 évvel ezelőtti fejlődési stádiumban már megvolt. „Ami igazán meglepő, az az, hogy már ebben a korai törzsben látjuk többé-kevésbé a Yersinia pestis teljes génkészletét, és csupán néhány gén hiányzik. De akár egy kicsiny eltérés a génösszetételben is óriási hatással lehet a fertőzőképességre” – mondta el Krause-Kyora.
A baktérium ma is ismert variánsai azonban rendelkeznek egy olyan fontos tulajdonsággal, amellyel az újonnan felfedezett ősi törzs nem: egy olyan génnel, amely lehetővé teszi egyebek mellett a bolhák általi terjedésüket. Ez az adaptáció óriási mértékben megnövelte a betegség képességét az emberek megfertőzésére.
Az emberi testbe kerülve a baktérium a nyirokcsomókban szaporodik tovább, előidézve a fájdalmas, gennyes keléseket, azaz bubókat, amelyekről a bubópestis a nevét kapta. A bolhákra való „átállás” azonban egyúttal azt is jelentette, hogy a baktérium számára célszerűvé vált az emberi gazdatest elpusztítása – ez ugyanis arra sarkallja az ugráló élősködőket, hogy új „otthont” keressenek. A kutatók szerint könnyen lehet, hogy e mutáció egyúttal a pestis halálosabbá válását is előidézte.
Mivel a most felfedezett ősi variáns még nem volt képes a bolhák által terjedni, Krause-Kyora és kollégái úgy gondolják, a baktérium feltehetően egy rágcsáló harapása által kerülhetett a férfi véráramába. A legvalószínűbb „gyanúsított” a hód, amely nem csupán ismert hordozója volt az elődbaktérium Yersinia pseudotuberculosisnak, de nagy számú maradványát is megtalálták a temetkezési hely közelében.
A véráramba kerülve a későbbi pandémiákat okozó variánsokhoz képest ez az ősi baktérium igen lassan végezhetett a vadászó-gyűjtögető férfival: feltehetően lassan szaporodva halmozódott fel vérkeringésében egészen addig, amíg a szervek működését nem kezdte el akadályozni, ezzel idézve elő a halált.
A bolhák által terjesztett pestis három hatalmas pandémiát is okozott, amelyek az emberiség történetének leghalálosabb biológiai eseményei közé tartoznak. Az első, az úgynevezett justinianusi pestis Kr. u. 542 és 750 között pusztított a Földközi-tenger térségében, és akár 40%-os csökkenést is előidézhetett az itteni lakosság számában.
A második – egyben leghírhedtebb – nagy pestisjárvány a történelemben a 14. századi európai Fekete Halál volt, amely a becslések szerint mintegy 25 millió emberrel végzett – ez a kontinens korabeli lakosságának 33-50%-át jelenthette. A harmadik, Európában kevésbé ismert pandémiát 1855-től kezdődően okozta a baktérium: a járvány a kínai Jünnan tartományból kiindulva csak Kína és India területén 12 millió ember halálát okozta, de a térség más országaira is átterjedt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet tegnap
- Előbb filmsztár lett, majd a színpadot is meghódította Törőcsik Mari tegnap
- Átírta a tévétörténelmet Larry Hagman és a Dallas sorozat tegnap
- Nem a folyó megfelelő részén haladt, ez okozta a Princess Alice katasztrófáját tegnap
