Máig rejtélyek övezik egy brit különleges ügynök 1945-ös halálát

Fotó: National Archives/BBC

Az 1907-ben Cardiffban, francia szénkereskedő szülők gyermekeként született, Oxfordban végzett de Guélis tökéletes kétnyelvűsége révén ideális jelölt volt az 1940-ben Winston Churchill által létrehozott, szabotázsakciókra és ellenállási mozgalmak szervezésére specializálódott SOE számára. Katonai pályafutása során négyszer hajtott végre sikeres bevetést az ellenséges vonalak mögött: részt vett a dunkerque-i evakuációban, 1941-ben a Vichy-kormány által ellenőrzött Franciaországban hamis iratokkal és rádiókkal látta el a francia ellenállást, majd Charles de Gaulle Szabad Francia Erőivel harcolt Észak-Afrikában és Korzikán. Utolsó éles akciója során, nem sokkal az 1944-es normandiai partraszállás után ismét francia területen koordinálta a visszavonuló német csapatokat zaklató partizánokat.

Az ügynök tragédiája az európai harcok hivatalos lezárása, 1945. május 8. után következett be. De Guélis utolsó küldetése során a bajorországi Flossenbürg koncentrációs táborba (a mai cseh határ közelében) érkezett, hogy információkat gyűjtsön a korábban ott fogvatartott és meggyilkolt SOE-tisztek sorsáról és bizonyítékokat keressen az elkövetett háborús bűnökre. Május 16-án a tábor kapuja előtt elütötte egy autó, amelyet a létesítmény egy volt német alkalmazottja (őre) vezetett. Bár a súlyosan sérült őrnagyot azonnal Párizsba, majd az angliai Staffordshire-be szállították műtétekre, 1945. augusztus 7-én belehalt sérüléseibe.

A baleset körülményei máig gyanúra adnak okot. Greg Lewis walesi történész és író szerint – bár a háború utáni Németországot uraló káoszban a hivatalos szervek azonnal lezárták a nyomozást egy egyszerű közúti balesetként – a szándékosság nem zárható ki egyértelműen. A Flossenbürgben végrehajtott tömeggyilkosságok bizonyítékainak összegyűjtése (amely a későbbi nürnbergi perek alapját is képezte) rendkívül kényes feladat volt, és számos náci tisztnek állhatott érdekében a folyamat megzavarása vagy a bizonyítékokkal rendelkező brit tiszt eltüntetése.

A posztumusz a brit Brit Birodalom Rendje (MBE) és a legmagasabb francia katonai elismerés, a Croix de Guerre kitüntetéssel is jutalmazott Jacques Vaillant de Guélis hamvait jelenleg szülővárosában, a cardiffi Cathays temetőben őrzik.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról