Kukoricára épülő mezőgazdaságot folytattak a prekolumbiánus Brazíliában

Eliane Chim mintákat választ ki stabil izotóp elemzéshez © Mariane Pereira Ferreira

A kutatócsoport a késő holocén időszakra fókuszálva több mint száz, harminchét különböző régészeti lelőhelyről - köztük a Cerrado, a Caatinga és az Atlanti-parti esőerdő (Mata Atlântica) régióiból - származó emberi maradványt vizsgált meg. A szakemberek a fogakból és csontokból kinyert stabil szén-, nitrogén- és oxigénizotópok elemzését radiokarbonos kormeghatározással és archeobotanikai leletekkel ötvözték.

Az eredmények egyértelműen bizonyítják, hogy a nyílt téri, nagy kiterjedésű falvakat lakó közösségek étrendjének jelentős részét a kukorica tette ki. Ezzel szemben a velük egy időben, a közeli sziklamenedékekben élő népesség jóval diverzifikáltabb, a kukoricát alig tartalmazó étrenden élt. Mivel ezek a csoportok azonos ökológiai környezetben léteztek, a különbség egyértelműen az eltérő kulturális hagyományokra és gazdasági stratégiákra vezethető vissza.

A felfedezés egy évtizedes régészeti vitát zár le a brazil trópusi szavanna, a Cerrado prekolumbiánus társadalmainak életmódjával kapcsolatban. A tudományos diskurzus korábban két szélsőség között mozgott: a kutatók vagy rendkívül mobilis vadászó-gyűjtögetőkként, vagy az adott területen letelepedett, kizárólag egyetlen növényre támaszkodó, intenzív monokultúrás földművesekként írták le ezeket a népeket.

Patrick Roberts, a Max Planck Geoantropológiai Intézet professzora rámutatott: a mostani adatok igazolják, hogy a kukoricatermesztés egy ellenálló, polikultúrás élelmiszer-termelési rendszer része volt, amelyben a háziasított növényeket a vadon termő fajokkal és a helyi ökológiai ismeretekkel ötvözték.

A dél-amerikai régészetben a prekolumbiánus földhasználat és az őslakos innovációk vizsgálata során eddig elsősorban az Amazonas-medence állt a figyelem középpontjában. André Strauss, a São Pauló-i Egyetem Régészeti és Néprajzi Múzeumának professzora szerint a kutatás rávilágít arra, hogy a hatalmas biodiverzitással rendelkező Cerrado térsége az Amazonashoz hasonlóan az őslakos innovációk egyik legfőbb központja volt.

A nagy kiterjedésű falvakat fenntartani képes, ökológiailag tudatos mezőgazdaság nemcsak a múltbeli élelmiszer-termelés megértéséhez járul hozzá, hanem bizonyítja az őslakos közösségek évszázadokon át tartó, fenntartható tájformáló tevékenységét a világ egyik leggazdagabb trópusi ökoszisztémájában.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Oroszlánrészt vállalt Mátyás királlyá választásában Szilágyi Erzsébet
• Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
• Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
• Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
• A "lacipecsenye" és a "lacikonyha" kifejezések is Dobzse László király emlékét őrzik
• A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
• A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király