Kézlevágástól az írek büszkeségéig – 7 híres esemény, amely decemberben történt

1991. december 25.: a Szovjetunió vége

Borisz Jelcin és Mihail Gorbacsov (kép forrása: BBC)

A Szovjetunió polgárai számára – ahol még két hét volt hátra az ortodox karácsonyig – ez a szerdai nap csupán egy újabb szürke hétköznap kellett volna, hogy legyen. Végül azonban történelmi jelentőségűvé vált: a Szovjetunió utolsó napja volt ez.

A történészek napjainkban is vitáznak arról, pontosan mikor is kezdődött a szovjet állam szétesése. A halálos csapás azonban egyértelműen 1991 augusztusában érkezett, amikor a változások ütemétől megriadt keményvonalas kommunisták államcsínyt kíséreltek meg. Habár ez nem sikerült, végleg meggyengült a kommunista rezsim központi vezetése. December elején az orosz, belarusz és ukrán tagköztársaságok vezetői egy félreeső vadászházban találkoztak a mai Belarusz területén, és aláírtak egy egyezményt a Szovjetunió feloszlatásáról.

Mihail Gorbacsov pártfőtitkár (valamint ekkor már „a Szovjetunió elnöke” is) számára az egyezmény nagy megaláztatást jelentett – ezzel szertefoszlottak azon reményei, hogy egy átalakított, decentralizált szovjet birodalom vezetője maradhat. Az elkövetkező két hét során megjelenésén is látszott a megtörtség, ahogy a Kremlből egy olyan országot próbált irányítani, amelynek ki lett mondva a végzete.

December 25-én végül eljött a vég. Este 7:00-kor egy rövid beszédben, amelyet a televízió élőben közvetített, Gorbacsov bejelentette lemondását, egyben az elnöki hivatal megszűnését. Beszédét az amerikai CNN csatorna stábja filmezte, írásbeli lemondását pedig egy, a CNN jelen lévő elnökétől, Tom Johnsontól kölcsönkapott Mont Blanc tollal írta alá (saját, szovjet filctolla nem működött). Néhány perccel később Gorbacsov átadta a híres aktatáskát a Szovjetunió nukleáris arzenáljának indítási kódjaival egy tisztnek, aki a jelen lenni nem kívánó Borisz Jelcin orosz elnököt képviselte.

Este 7:32-kor következett a legszimbolikusabb pillanat: a Kreml tetejéről utoljára levonták a szovjet zászlót, a helyére pedig felvonták a cári Oroszország fehér-kék-piros trikolórját.

1. Kr. e. 43. december 7.: Cicero elveszti fejét és kezeit
2. Kr. u. 557. december 14.: Konstantinápolyban megmozdul a föld
3. 1903. december 17.: a Wright-fivérek berepülnek a történelembe
4. 1991. december 25.: a Szovjetunió vége
5. 1792. december 26.: A briliáns védekezés sem menti meg XVI. Lajost a guillotine-tól
6. 1890. december 29.: akár háromszáz indiánt is megölhettek az amerikai csapatok Wounded Knee-nél
7. 1759. december 31.: Megszületik Írország leghíresebb itala

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6 370 ft 5 085 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 6 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

hidegháború

• Baljós napfelkelték – a Manhattan Projecttől a szuperbombáig
• Hidegháborús atombombatesztek hatásai révén állapították meg a cetcápák korát
• Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
• 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
• Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
• Római romok helyett szovjet kémrádiót találtak a régészek egy németországi erdőben
• Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
• Sorra döntötte a rekordokat a világ első atom-tengeralattjárója
• Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához