Isten szemétől a turini remeteségig: 220 éve született Kossuth Lajos

Szabadságharc és száműzetés

Az Országos Honvédelmi Bizottság (OHB) elnökeként a harcok kitörése előtt országos toborzókörúton vett részt, ahol kivételes szónoki képességeit megcsillogtatva szólította fegyverbe az Alföld lakosságát. A Batthyány-kormány lemondását követően az OHB elnökeként gyakorlatilag az ő kezébe került a hadműveletek irányítása, ahol kezdetben nagyon sikeres és okos döntésekkel vitte előre a nemzet ügyét.

A szabadságharc végén, amikor a bukás már elkerülhetetlennek látszott, 1849. augusztus 11-én Görgei Artúrt ruházta fel teljhatalommal. A Törökországba távozó Kossuth – hogy az európai közvélemény előtt fentartsa a szabadságharc folytatásának reális lehetőségét – szeptemberi írásában (a híres vidini levél) Görgeit tette felelőssé a szabadságharc bukásáért. Bár a levél megírásával Kossuth szándékai nyilvánvalóak voltak, komoly felelősség terheli azért, amiért Görgeinek a következő mintegy hatvan évben a rásütött hazaáruló bélyegével kellett együtt élnie.

Kossuth Lajos ünnepélyes fogadtatása New Yorkban, 1851.

Kossuth önkéntes száműzetésében az elveiből nem engedő, gerinces, a nemzete javát minden más elé helyező hazafi ideálját igyekezett megtestesíteni.

Kossuth Vidinből Sumenbe, onnan pedig a nyugat-anatóliai Kütahyába ment, majd Angliába. Ezt követően az Egyesült Államokba vezető körútja következett, ahonnan visszatérve Londonban telepedett le, és tovább törekedett arra, hogy újra érdemi beleszólása legyen a magyar ügyekbe.

A száműzetésben élő Kossuth folyamatosan kereste a lehetőségeket politikai céljai elérésére, és személyében mások is lehetőségeket láttak. Ehhez kellő alapot szolgáltatott élénk kapcsolata a francia, olasz, orosz, német és lengyel emigráns körökkel, különösen a krími háború idején.

Ám mivel az általa engesztelhetetlenül elutasított Ausztria nem lépett fel a törökök ellenében, tervei dugába dőltek egy esetleges angol–francia beavatkozásra nézve. Figyelme így Itália felé fordult, ahol a szárd–piemonti királyság olasz egységet célzó törekvéseit szándékozott ötvözni a magyar függetlenség gondolatával.

Kossuth Ferenc és Kossuth Lajos

A solferinói győzelem utáni gyors béke azonban megint gátat szabott elképzeléseinek. Megszületett ugyan a Dunai Konföderáció tervezete, de a változások eközben már Magyarországon is érlelődtek. Az 1861-től Itáliában, Torinóban (Turin) élő Kossuth az osztrák–magyar kiegyezést élesen bírálta, azt a magyarság számára végzetesnek ítélte.

Utolsó sorait – amelyben még egyszer kifejtette a magyarországi állapotokkal való kapcsolatát – 1894-ben vetette papírra: „Nem a Habsburg-háznak, hanem az osztrák császári és magyar királyi méltóság egy személybe kumulációjának vagyok ellensége; ennek igenis, bár tehetetlen, de megtörhetetlen, de hajthatatlan ellensége vagyok és maradok mind halálomig”.

Kossuth Lajos budapesti gyászmenete, 1894.

1894. március 20-án hunyt el. A tíz nap múlva Magyarországra induló, Kossuth koporsóját szállító vonatot tízezrek várták a csáktornyai határállomáson, Budapesten félmilliós tömeg kísérte utolsó útjára a Kerepesi temetőbe, ahol egy ideiglenes sírba helyezést követően 1909-ben került át végleges helyére, a Kossuth-mauzóleumba.

Kossuth élete során mindvégig a liberális polgári átalakulás, a demokratizmus és a szabad Magyarország elkötelezett és kérlelhetetlen híve maradt. Politikai pályája során olyan, hasonlóan magasan kvalifikált államférfival folytatott termékeny vitát, mint Széchenyi, Deák vagy éppen Görgei. A magyar nép kollektív emlékezetében a mai napig a magyar szabadság szimbólumaként él, de ő a magyar függetlenségi törekvések legismertebb magyar alakja külföldön is: New Yorkban szobra áll, Párizsban pedig egy kis tér őrzi emlékét. 

1. Diéták, börtönévek, szerelem
2. Szabadságharc és száműzetés

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye