Így jutott el Közép-Európa a szabadságig
2015. július 2. 16:15 MTI
Kollektív erkölcsi, nemzeti és politikai kötelezettség az idősebb nemzedékek számára, hogy átadják az általuk átélt diktatúrák történelmi tapasztalatait a következő nemzedékeknek - jelentette ki Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az 1989 - a változások éve, Kelet-Közép-Európa útjain 1939-1989 című, a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében rendezett szabadtéri kiállítás ünnepélyes megnyitóján csütörtökön.
Korábban
A kiállítás és a hozzá kapcsolódó kampány fő kezdeményezője - a lengyel, német, magyar és szlovák kulturális tárcavezetők által életre hívott - Emlékezet és Szolidaritás Európai Hálózata (ENRS), amelyhez később Románia is csatlakozott. Az ingyenesen megtekinthető tárlat részét képezi a rendszerváltás 25. évfordulója emlékére szervezett Szabadság Expressz nemzetközi társadalmi-oktatási projektnek, melynek keretében tavaly augusztusban és szeptemberben húsz európai fiatal - köztük egy magyar lány - egy Gdansktól Varsón, Budapesten, Temesváron, Pozsonyon és Prágán át Berlinig tartó vonatúton végigjárta a rendszerváltás főbb állomásait és helyszíneit, és találkozott az egykori sorsfordító események több főszereplőjével.
A Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében tartott megnyitó beszédében Balog Zoltán kijelentette: erkölcsi, politikai és nemzeti kötelezettség legalább utólag igazságot szolgáltatni a diktatúrák áldozatainak, törődni a rendszerváltás veszteseivel, különösen azokkal, akik szociálisan kiszolgáltatottabb helyzetben vannak, mint a rendszerváltás előtt. "Akarjuk és képesek vagyunk együtt tanulni abból, ami velünk történt. Akarjuk, hogy a közös tapasztalatokból közös tettek következzenek" - hangsúlyozta a miniszter. Balog Zoltán szerint ahhoz, hogy a szabadság valóban szabadság legyen, nélkülözhetetlen az igazság kimondása és az igazságosság érvényre juttatása. A szabadsághoz vezető út nem ért véget 1989-ben, a szabadságért nap mint nap újra meg kell küzdeni. A szabadságnak kultúrája van, amelyet ápolni kell - mondta. "Belül és kívül is újra meg újra meg kell küzdeni a szabadságért. Erre az értékre mindnyájunknak vigyázni kell" - fejezte be beszédét Balog Zoltán.
Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója arra emlékeztetett, hogy azok a fiatalok, akik ma egyetemre járnak, már mindannyian a rendszerváltás után születtek, számukra mindez történelem, miközben az idősebb nemzedékek a diktatúrában átélt tapasztalataikra, a rendszerváltás élményére nem tudnak érzelmek nélkül visszaemlékezni. Bába Iván, az ENRS magyar koordinátora arra hívta fel a figyelmet, hogy az egykori eseményeket nem szabad csak a humor, szatíra szemüvegén keresztül nézni, mert a létező szocializmus "sötét diktatúra" volt. A lengyel Szolidaritás szakszervezet humoros plakátjai, a cseh irodalom, a szatirikus magyar filmek az adott korban a védekezést is szolgálták, az alkotók így akartak szellemileg, lelkileg függetlenek maradni. De ha ma csak ilyen szemüvegen át nézzük az akkori világot, torzképet kaphatunk - mondta.
Roman Kowalski lengyel nagykövet - a budapesti lengyel nagykövetség és a Lengyel Intézet részt vett a projektben, és támogatta annak megvalósulását - arról beszélt, hogy az európai integráció elmélyítése mellett a múlttal való szembenézés nem kerülhető meg. A térség országai különböző utakon jutottak el a szabadsághoz, és a folyamat nem állt meg - utalt Ukrajnára. "Közép-Európa mindegyik állama különböző módon néz szembe saját történelmével, különféleképpen emlékezik vissza az áttörés pillanataira. A Szabadság Expressz nemzetközi kampány alapvető célja egy közös narratíva kidolgozása, amelyben helye van az értelmezések és interpretációk sokaságának. Ez a párbeszéd lehetőséget ad az egykor elkövetett hibák megismétlődésének elkerülésére is" - mondta.
Liselore Cyrus budapesti német nagykövet arra helyezte a hangsúlyt, hogy közös európai emlékezetkultúrát kell kialakítani, amihez szükség van civil szervezetekre, alapítványokra, egyesületekre. A "népek szabadságvonatát" akadályozni lehet, de megállítani nem - hangsúlyozta a nagykövet. A kiállítás, amely eddig Berlinben, Brüsszelben és Varsóban volt megtekinthető, négynyelvű feliratokkal ellátott fotókon, dokumentumokon mutatja be a Lengyelország 1939-es hitleri lerohanásával kezdődő, a szabadsághoz vezető út főbb eseményeit és szereplőit. A budapesti megálló után a Szabadság Expressz folytatja útját további európai országokba.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- A megfilmesítést sziruposnak találta, Walt Disney-vel is viaskodott a Mary Poppins-könyvek írója 07:30
- Jobbágyból lett a királynő kedvenc admirálisa Francis Drake tegnap
- A jövő a történelemből merít: hogyan lett Hszi Csin-ping a világ legnagyobb hatalmú embere? tegnap
- Csángó társasjátékkal gyarapodott a Néprajzi Múzeum tegnap
- A Watergate-botrányból nem volt kiút, a lemondás mellett döntött Richard Nixon tegnap
- Hogyan váltak népmesei hőssé az 1963-as vonatrablók Angliában? tegnap
- Titokzatosan élt, de korántsem volt szadista szörnyeteg Báthory Erzsébet 2022.08.07.
- Megírta a magyar balsors bibliáját és a világról is tűpontos látleletet adott Bibó István 2022.08.07.